Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Esze Tamás: A Szepesi Kamara levéltára a Rákóczi-szabadságharc idejében : fejezet a Rákóczi-szabadságharc levéltárügyének történetéből / 48–73. o.
A Szepesi Kamara levéltára ruckor levéltárügyét három ember intézte megindulásától befejeződéséig: Rákóczi, Velics és Kéri. E dolgozatunkban Rákóczi és Velics együttes tevékenységének körvonalai bontakoznak ki az olvasó előtt. i * A Szepesi Kamara székhelye: Kassa városa 1704. október 31-én került a kurucok kezére. A szeptember 23-án létrejött terjedelmes kapitulációs szerződésben szó van a városban levő levéltárakról is: a nádori ítélőmester, a Kamara, a Subdelegata Commissio, Abaúj vármegye és Kassa város archivumáról. A megállapodás értelmében ezek a fejedelem intézkedéséig eddigi gondviselőik kezelése alatt maradnak, bántalom nem fogja érni egyiket sem. Ha az ítélőmester és az alispán nem tenne hűségesküt Rákóczinak, ebben az esetben az Egri Káptalannak: Pettes András püspök kezéhez, kell átadniuk a gondviselésükre bízott iratokat. 9 Még át sem vette a várost, Rákóczi már is arra gondolt, hogy számbavéteti a Kamara levéltárát, s anyagából kiszedeti a Rákóczi-ház birto- " kaira, birtok jogaira, vonatkozó okmányokat: 1704. október 3-án a .sági táborban megbízta Berthóti Ferenc vicegenerális lőcsei kapitányt és Fodor László ezereskapitányt, hogy — mihelyt a kuruc csapatok bevonulnak Kassára, — írják össze az itt található hadianyagot, élelmet és Kamara levéltárát is. Ez az utasítás („Instructio pro Generosis Francisco Bertóti et Ladislao Fodor deputatis commissariis") első emléke a kamarai levéltár Rákóczi korabeli történetének, s bizonyítja azt is: milyen nagy gondja volt a fejedelemnek a levéltárra: „Consignállyák igen serio és szorgalmatosan — olvassuk az utasítás harmadik pontjában — az Camarán 's egyebütt található leveleket, signanter pedig Zeleméri, Lorántffi és Feledi familiák leveleit ki keresvén, azokat külön registrállyák." A biztosok ennek a parancsnak legfeljebb formálisan tehettek eleget, hiszen feladatukat csak az egész kamarai levéltár átvizsgálásával tudták volna teljesíteni. Talán éppen az ő — eddig még ismeretlen — jelentésükből győződött meg a fejedelem arról, hogy a kamarai levéltár ügye nehezebb, bonyolultabb ügy, mint kezdetben gondolta. Számbavételére nem elég egy alkalmi bizottság kiküldése, hanem folyamatosan munkálkodó levéltárosra kell bíznia. Ezt az embert találta meg 1705 tavaszán Velics Zsigmond személyében. Bár a Kamara tisztviselői közül többen szolgálatot vállaltak a kurucok között, Rákóczi mégsem követte Thököly és a XVII. századbeli erdélyi fejedelmek példáját: ő a Szepesi Kamarát megszüntette és helyébe, a szabadságharc gazdasági ügyeinek intézésére, a szécsényi országgyűlés határozatából, új hatóságot szervezett: az Országos Gazdasági Tanácsot: a Consilium Oeconomicum-ot. Majd látni fogjuk: a fejedelem a Camerdle Archivum-ot sem akarta régi egységében és teljességében megőrizni, hanem megosztását határozta el olyan formában, hogy az ügyintézéshez szükséges gazdasági iratok kerüljenek át a Consilium Oeconomicum kezelésébe, 9 Kassa kapitulációjának pontjait a Forgách-család levéltárában levő szerződés alapján felsorolja: Thaly, A székesi gróf Bercsényi család. III. (Bp., 1892.) 234—238. Az utasítás fogalmazványa Rákóczi-szabadságharc levéltára, I. 2. d. 4*
