Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Esze Tamás: A Szepesi Kamara levéltára a Rákóczi-szabadságharc idejében : fejezet a Rákóczi-szabadságharc levéltárügyének történetéből / 48–73. o.

50 Esze Tamás most legbensőbb udvari emberére: Badinyi Jánosra bízta, ő a „specialis Archivi conservator",

4 helyettese pedig távollétében a Rákóczi-szőlők „generalis inspector"-a: Kőrösy György.

5 Badinyit 1697 júliusában a hegyaljai kurucok Sárospatakon kivégezték, 1698-tól Kolosvári András

6 az archivarius, az 1700-ban visszakerült kamarai részleg tehát már az ő gondviselése alá került. , Alig egy esztendővel egységének és rendjének helyreállítása után a Rákóczi-levéltárat újabb csapás érte, Rákóczit a bécsi kormányzat 1701. április 17-én elfogatta, felségárulási pert emelt ellene, birtokait lefoglalta.

7 A levéltár ekkor megint a Kamara gondviselése alá került Kassára. Hogy mit ért a gondviselése, majd látni fogjuk. A kuruc szabadságharc levéltárügye azzal indult meg, hogy 1704ben Kassa őrsége kapitulált, s a város meghódolt Rákóczinak. Az év elején Munkács vára is megadta magát. Családi levéltára őrizési helyének a fejedelem ekkor Munkácsot jelölte ki, s elhatározta, hogy ezt Kassáról, a. Szepesi Kamara levéltárából egyenesen ide fogja átszállíttatni. A kuruc levéltártörténet első mozzanata az volt, hogy a Rákóczi-aktákat a kamarai levéltárból kiválogatták és átvitték a munkácsi várba. E munka végzésére a fejedelemnek olyan emberekre volt szüksége, akik hűségesek a Rákóczi-házhoz, jól ismerik a család múltját, birtokait, e birtokok kialakulásának folyamatát is és értenek levéltárak kezeléséhez. Választása 1701 előtti pataki kancelláriájának szekretáriusaira: Velics Zsigmondra és Kéri Jánosra esett.

8 Velicsre, latin szekretáriusára, bízta a kamarai levéltárat, magyar szekretáriusára: Kérire, és a kancellária regisztrátorára: Kolos vári Andrásra családi archívumát. Mellettük más emberek is tűnnek fel rövidebb időre e két levéltárban, ők .ketten azonban: Velics és Kéri mindvégig megmaradnak levéltáraik szolgálatában. A ku4 1697-ben, halála évében, „Celsissimi Principis aulae causarumque director et capitaneus aulicus". Életrajzához adatok találhatók Thaly könyvében: II. Rákóczi Ferenc fejedelem ifjúsága. 1676—1701. Pozsony, 1881.; továbbá . forráspublikációjában: Munkácsi leltárak s udvartartási iratok. (1680—1701.) Történelmi Tár. TJJ folyam. 1/1900. 321—384. — L. még: Visegrádi János, Az 1697-i parasztmozgalom lefolyása Sárospatakon. Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez. XVI/1910. — A Rákóczi levéltár gondozójává — Thaly idézett publikációja szerint — még Klobusiczky Ferenc, a Rákóczi-birtokok kormányzója nevezte ki. 5 Életrajzi adatait 1.: Thaly említett munkáiban és Esze Tamás könyvében,. 549. 6 Személyi adatait nem ismerem. 1701-ben Rákóczi kancelláriájának regisztrátora. Már korábban is ^a Rákóczi-ház szolgálatában volt. — Levéltárnokságát Thaly említi: Archívum Rákóczianum. I. o. I. k. VIII. 1. Majd vármegyei szolgálatba lépett, mert Rákóczi 1705. május 9-én ezt írta neki: „Archívumunk speciális gondviselést kívánván, vármegyebeli hivatallyának renunciállyon, magát annak conservatiojára fordítása" (Protocollum Expeditionum. 262.) 7 L.: Lukinich Imre, II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára. Bp., 1935. (Archívum Rákóczianum, I. o. XI—XII. köt.) 8 Rákóczi kancelláriájának személyzetére nézve 1. Gr. Szentiványi László kamarai tanácsos jelentését a Rákóczi-uradalmak összeírásáról: „Ex post verő reliquos etiam servos et in specie secretarium Sigismundum Velics et J, Kéry, regestratorem Andreám Kolosváry, rationum exactorem Mathiam Agara pariter ad omnia edicenda et producenda compulli." (Archívum Rákóczianum, XII. 202.). Továbbá Thaly művét a fejedelem ifjúságáról. (185. 1.)