Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Esze Tamás: A Szepesi Kamara levéltára a Rákóczi-szabadságharc idejében : fejezet a Rákóczi-szabadságharc levéltárügyének történetéből / 48–73. o.

Esze Tamás: A Szepesi Kamara levéltára 49 mel való levelezését, s a rendeletek végrehajtását igazoló dokumentumokat. Sajnos, e parias-könyv megcsonkult és egyébként is hibás másolatokat tartalmaz.

1 A másik csoport: folyamodványok: Rákóczi elé terjesztett kérelmei azoknak, akik irataik kiadását kérelmezték a kamarai archívumból. Kevés ilyen instancia maradt fenn, kettő az említett leveleskönyvben, néhány a folyamodványok iktatókönyvében, az Extractus Instantiarum

2ban, eredetiben csak egy-kettő. A kutatás során még nem kerültek elő a rendezőmunka során készített levéltári leltárak, elenchusok. Talán megsemmisültek, de éppen nem lehetetlen, hogy csak lappanganak a kamarai levéltár óriási terjedelmű lymbusában. S ha nem kerülnének is elő, az akták Rákóczi-kori jelzeteiből, Velics kézírásának ismeretében, (1. a mellékelt fotókópiákat), talán mégis ki lehet következtetni a rendezés alapelvét és rendszerét. Ez a munka a további kutatás körébe tartozik. A Szepesi Kamara levéltárának története a Thököly-küzdelem bukásától, 1688-tól 1711-ig a Rákóczi-szabadságharcot befejező szatmári békéig összeszövődött a Rákóczi fejedelmi ház levéltárának történetével.

3 Mikor Zrínyi Ilona •— I. Rákóczi Ferenc özvegye, Thököly Imre felesége — 1688-ban Munkács várát feladta a császárnak, a Rákóczi-birtokokkal együtt a Rákóczi-levéltár is a kamara kezelésébe' került, s ott is maradt mindaddig, míg I. Lipót az ifjú Rákóczi herceget 1694 tavaszán nem nagykorúsította. E nagy változáskor a levéltár rendje megbomlott, állománya is megcsonkult. Legfontosabb iratait a Rákóczi-árvák gyámja, Kollonics bíbornok vette őrizetébe; nem sok, de jelentős okmányt Zrínyi Ilona tartott magánál, s ezeket magával vitte azután Törökországba is; a levéltár egy része a Rákóczi-jószágok kormányzójának, Klobusiczky Ferencnek kezénél maradt, túlnyomó részét azonban a Szepesi Kamara vette át. A Kamarára került levéltári részleg sorsát elég jól ismerjük: ezt a részt a Kamara megbízásából Makay András rendezte. Munkáját 1688. július 24-én kezdte meg és 1689. április 16-án fejezte be. . Mikor Rákóczi nagykorúvá lett, birtokaival együtt családi iratait is visszakapta Kollonicstól is, a Kamarától is. A kamarai részleget csak 1700. április 29-én vette át Kassán a Rákóczi-család megbízottja: Velics Zsigmond. A levéltárat a fejedelem meghitt emberére, egykori nevelőjére, 1 Országos Levéltár: II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának levéltára, (A továbbiakban: Rákóczi-szabadságharc levéltára.) II. 4. o. Rákóczi rendeleteinek és a végrehajtásukat igazoló dokumentumoknak gyarló másolata. A rendeleteket évek szerint újra kezdődő számozással sorolja elő 1706. március 23-tól 1709. június 6-ig. Az 1706. évi 10. bejegyzéssel kezdődik, korábbi része leszakadt és elkallódott. 1706ból 20, 1707-ből 11, 1709-ből 5 bejegyzést tartalmaz, 1708-ból egyet sem. A továbbiakban: Leveleskönyv. - A töredékesen fennmaradt iktatókönyveket és a még meglevő folyamodványokat az Országos Levéltárban a Rákóczi-szabadságharc levéltára őrzi II. 2. i. jelzet alatt. — L.: Maksay Ferenc, A Rákóczi-szabadságharc levéltára. Levéltári Közlemények, XXV/1954. 94—129. — A folyamodványok adminisztrációjára nézve 1.: Esze Tamás, Kuruc vitézek folyamodványai. Bp., 1955. 54—63. 3 A Rákóczi-levéltár történetének vázlatos feldolgozása: Fekete Nagy Antal, II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. Levéltári Közlemények, XVIII—XIX/1940— 1941. 441—455. — Korábban Thaly Kálmán forrásmegjelölések nélküli tájékoztatása az Archívum Rákóczianum I. osztálya I. kötetének bevezetésében. (Pest, 1873.) 4 Levéltári [közlemények