Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Komjáthy Miklós: Hunyadi kormányzói kancelláriájáról / 35–47. o.
Hunyadi kormányzói kancelláriájáról 43 si]o d[omi]ni Jo[hannis] gubernatoris Georgio Soos de Sowar referen[te]" jegyzet olvasható. (Megjegyezzük, hogy bár az egy nap, egy ügyben kelt két oklevél szövegének írása egymással nem azonos, a kancelláriai jegyzeteké azonosnak látszik, hihetően mindakettő ugyanattól a kéztől — a referensétől? — származott. A jegyzetek utólagos rávezetése a szövegre mindkét esetben azonnal szembetűnik.) Ugyancsak a kormányzó commissioját („ ... in iudicio facta" <— Változattal) ugyancsak a szöveg felett jobbra jegyzi fel az országnagyoknak egy perhalasztást elrendelő, 45 valamint az országnagyoknak Losonczi Albert megkegyelmezéséről szóló oklevele 46 („ . . . in presentia prelatorum et baronum facta" — változattal). Azon az oklevélen pedig, amelyben az országnagyok 1447. március 31-én Selmec városának Zsigmond királytól nyert szabadalmait erősítették meg, 47 ugyancsak a szöveg felett jobbra „ad eommissionem dominorum Johannis gubernatoris et consiliariorum deputatorum" jegyzet olvasható. Ha a problémát a maga teljességében és társadalom- és jogtörténeti összefüggéseiben vizsgálnók, ki kellene térnünk a kormányzó és az ország- ' tanács, illetőleg Hunyadi és.a bárók egy csoportja által közösen kiadott oklevelekre is. 48 Vizsgálódásaink eleve elhatárolt volta azonban fölment bennünket az alól, hogy most elemezzük külső és belső ismertetőjegyeiket. Figyelmünket összpontosítsuk eddigi megállapításainkra. A Hunyadi kormányzóságával egyidőben rriűködő országtanács oklevelein a commissios és relatios jegyzeteket — mint láttuk — kivétel nélkül mindig jobbra, az oklevél szövege fölé írták, úgy, mint Hunyadi közvetlen király elődeinek és utódainak oklevelein. Ezek a jegyzetek minden esetben magát a kormányzót (illetőleg egy esetben a kormányzó mellett a kormányzó mellé rendelt tanácsosokat is) 49 nevezik meg commissiot adó tényezőként. Úgy, mint az említett királyi oklevelek az oklevelet kibocsátó királyt. Az országtanácsnak Hunyadi kormányzósága előtt kiadott oklevelein ugyancsak igen ritkán találunk kancelláriai jegyzeteket. Ha ilyen van, akkor az ugyancsak az oklevél szövege felett jobbra olvasható, mégpedig „commissio prelatorum et baronum" formában. 50 Azaz ismét csak úgy, mint a királyi okleveleken. E korszak királyi, kormányzói és országtanácsi okleveleinek, illetőleg a rajtuk szereplő kancelláriai jegyzeteknek, a módnak, ahogy e jegyzeteket az oklevelek szövegére vezették, összehasonlítása azt bizonyítja, hogy a királyi hatalom teljességét, a királyi hatalom gyakorlásának szünetelése és a kormányzó működése idején, az országtanácsnak a kormány« DL 85.827. 48 Bánffy-Oklevéltár,, I. kötet, 651. lap. 47 Knauz, i. m. 67, lap. 4- Ezek közül különösen éuGekes a Kasso-i Jodok nemesítéséről szóló ünnepélyes oklevél (Dl. 63.157). Az intituláció először Hunyadi kormányzót, majd az országnagyokat nevezi meg. Zárórészében első személyben sorolja fel azokat a főpapokat és főurakat, akiknek pecsétje Hunyadi és az ország pecsétje mellett ott szerepelt. A commissiot Dénes érsek adta. A commissios jegyzetet ennek megfelelően nem is az oklevél szövegének jobb felső sarka fölé írták, hanem le a plicaturára. 49 Knáuznál 67. 1. "° Knauz i. m. 27. lap.
