Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Komjáthy Miklós: Hunyadi kormányzói kancelláriájáról / 35–47. o.

42 Komjáthy Miltlós Hunyadi közvetlen király-elődei (Albert és I. Ulászló) és utódai (V. László és I. Mátyás) oklevelei a commissios jegyzeteket mindig az oklevél szövegének jobb sarka fölé írták.

38 Ha a commissios jegyzet még másutt (így, többnyire relatios jegyzettel megtoldva, a szöveg,alatt jobbra és nagyon gyakran a pecsét alatt)

39 is szerepelt, akkor is, kivétel nélkül mindig, ott olvashatjuk a szöveg fölött is a szokásos commissios formulát. Ebben a korban ugyanezt az eljárást figyelhetjük meg a királyné oklevelein is.

40 A nádor, országbíró, vajda, a bánok és más méltóságok oklevelein ellenben ha egyáltalán van kancelláriai jegyzet (túlnyomórészben commissios), akkor az mindig, ugyancsak kivétel nélkül, az oklevél szövege alatt jobbra olvasható. Á kancelláriai jegyzetírásnak ez a szabályos, mondhatni, törvényszerű volta kétségtelenül az oklevéladó hatalmi állása, illetőleg joghatósága jellegének sajátos kifejezésére, dokumentálására szolgál. Huftyacli János erdélyi vajdai oklevelein a kancelláriai jegyzetek minden esetben, mint korának más országos funkcionáriusaién is, a szöveg alatt jobbra olvashatók. De ugyanott, vagyis a szöveg alatt szerepelnek a kancelláriai jegyzetek (mind a commissiosak, mind a relatiosak) kormányzói oklevelein is.

41 Mégpedig — s ezt fontos hangsúlyozni — kivétel nélkül minden alkalommal. Okleveleinek ez a formai jegye sajátosan konkrét bizonysága annak a különben közismert ténynek, hogy hatalma nem volt azonos a király hatalmával, illetőleg ezen túlmenően, hogy ha~ 'talmának jellege, minősége más volt, mint a király hatalmáé. Milyen jegyzetek és milyen formában szerepelnek a Hunyadi kormányzóval egy időben működő országtanács oklevelein? Legfeltűnőbb az; hogy ezeken az okleveleken a legritkább esetben olvashatunk kancelláriai jegyzeteket.

42 Ahol azonban vannak jegyzetek, ott mind tartalmukban, illetőleg jellegükben, mind pedig az oklevelekre való rávezetésük módjában megegyeznek egymással. 1446. szeptember 24-én az országtanács két. oklevelet is kibocsátott. Mindkettő a Selk és Megyés szász székek évi censusával volt kapcsolatos. A székekhez intézett oklevélen

43 a szöveg felett jobbra „com[missi]o d[omi]ni Jo[hannis] gubernatoris, Georgio Soos referen[te]", a Szeben városához intézett oklevélen

44 ugyancsak a szöveg felett jobbra: „com[misha a szóbanforgó kormányzói oklevél meglenne eredetiben. Ha nem lenne rajta commissios jegyzet, ami alig képzelhető el, feltevésünknek ellene mondana. — Egyébként még átírások is hivatkoznak néha arra, hogy az átírt oklevélen van commissios jegyzet. (Pl. Dl. 85.820 = Sztáray-oklevéltár II. köt. 359. 1.) 3S Csak példaképp a hatalmas anyagból: Dl. 88.163, 88.169, 88.172, 88.173, 88.269, 88.277, 102.471, 102.479, 102.487, 102.490, stb. 39 A 35. jegyzetben idézetteken kívül: Dl. 13.643, 13.734, 13.757, 13.808, 30.808, 100.560, stb. és Szilágyi idézett munkájában passim. 40 Dl. 13.586, 13.506, 13.517, 13.527, 13.529. L. még Ányos Lajos: Szilágyi Erzsébet oklevelei. Levéltári Közlemények. V. évf. 65, 66, 68, 69, 71, 79, 82. 1. és VI. évf. 244, 245, 246, 248, 256, 257, 1. (Három relatios jelzet alul: VI. évf. 243, 244 és 251. 1.) 41 Ld. a 18. és a 27. jegyzetben idézett okleveleket. 42 Knauz Nándor: Az országos tanács és az országgyűlések története. 1445— 1452. Pest, 1859, 28—29, 34, 36, 37, 39, 40, lap, stb. Dl. 68.999, 69.471, 84.470, 84.883; 84.884, 84.919, 84.922, 93.190, stb. 43 Dl. 63.147. A relatorral vö. Házi, III. kötet, 356. lap. 41 Dl. 63.148.