Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Komjáthy Miklós: Hunyadi kormányzói kancelláriájáról / 35–47. o.

38 Komjáthy Miklós apjának, a kormányzónak kancelláriája még kevésbé lehetett e téren példamutató. Vizsgálódásainkból most ki kell kapcsolnunk az Ivanich-féle kódexben megőrzött Hunyadi-dokumentumokat. Addig, amíg történelmünknek ezt a rendkívül becses emlékét, amely Fafeer János bécsi püspök tulajdonából 1630 után került a bécsi Császári Könyvtár (Nationalbibliöthek) birtokába,

13 eredetiben nem tanulmányozhatjuk, meg kell elégednünk a többi, a mindennapos ügyintézés során létrejött, eredetiben vagy jó modern kiadásokban hozzáférhető Hunyadi-oklevél vizsgálatával. Mint elöljáróban jeleztük, ezek a vizsgálatok egyoldalúak, a rendelkezésre álló idő szűk kereteihez szabottak s csupán azt a célt tűzik maguk elé, hogy problémákat vessenek fel s — anélkül, hogy elébe vágnának — főképpen a kancelláriai jegyzetek elemzésével egyengessék a későbbi, társadalomtörténetileg is megalapozott feldolgozás útját. Nálunk, hosszabb-rövidebb hozzászólásokat és más problémák kapcsán erre történt kitéréseket nem számítva, Szilágyi Loránd

u és Szentpétery Imre

15 foglalkozott behatóan a kancelláriai jegyzetek problémájával. Szilágyi vizsgálatai nyomán teljes differenciáltságában bontakozik ki előttünk a XV. századvégi és XVI. századeleji magyar államigazgatás. De éppen ezekből a vizsgálatokból tűnik ki az is, hogy a legfőbb államigazgatás Mátyás alatt indult meg igazán a differenciálódás útján, s uralkodásának vége felé vált modern értelemben bürokratikussá, hogy tehát ezeket a viszonyokat korábbi állapotokra visszavetíteni anakronizmussal lenne egyértelmű. Mátyás tudatosan formálta át az államot és társadalmat. Következetes reformmal új arcot akart adni az egész uralmi apparátusnak. Benne, természetesen, a kancelláriának is.

16 Ami előtte volt, azt egy korszak cezúrája választja el az ő korától. Hunyadi kormányzói kancelláriájának szervezetét és működését tehát semmi esetre sem szabad a XV. század végének magyar kancelláriai viszonyaival mérni. Hunyadi kormányzói okleveleinek futólagos vizsgálata is azonnal meggyőzhet mindenkit arról, hogy ezeket valóban éles cezúra választja el Mátyás okleveleitől. De az is világos már első tekintetre is, hogy Hunyadi oklevelei a korábbi királyi oklevelektől is különböznek. Kérdés mármost, hogyan viszonylanak a kancelláriai jegyzetek tükrében a kormányzói oklevelek a Hunyadi előtt és után uralkodó királyok okleveleihez. ' Szentpétery az Anjouk idejében a kancelláriai jegyzeteknek három fajtáját figyelte meg. Ezek közül Hunyadi kormányzói oklevelein csupán a commissios és relatios jegyzetek fordulnak elő. Bár Szentpétery maga is mondja,

17 hogy e jegyzetek eredetéről és céljáról megoszlanak a vélemé13 Schwandtner i. m. II. kötet, VII. lap. 14 A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458-tól 1526ig. Budapest, 1930. Különnyomat a Turulból. u A kancelláriai jegyzetek Anjou-kori okleveles gyakorlatunkban. Budapest,, 1933. Károlyi-Emlékkönyv. 18 Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. Mátyás Király Emlékkönyv, I. kötet, 350. lap. 17 I. h. 476. lap.