Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - IRODALOM - Ila Bálint: Kovacsics József: Város- és községstatisztika. (A szocialista statisztika könyvtára) Bp., 1954. / 248–249. o.

248 Irodalom A magyar térképírás történetének ilyen méretű összefoglalása alapos történeti, földrajzi, műszaki felkészültséget követel művelőjétől, s hosszú évtizedek szorgos, elmélyedő munkáját. Kartográfiatörténeti kutatásaink jelenlegi állapotában elhamarkodott vállalkozás volt erre az összefoglalásra vállalkozni. Nagy Lajos KOVACSICS JÓZSEF VAROS- ÉS KÖZSÉGSTATISZTIKA (6. és 9. fejezetet írta: Szalay Sándor) Bp. Statisztikai Kiadó, 1954. 268 p. 3 térk. (A Szocialista Statisztika Könyvtára) A város- és községstatisztika feladata azoknak a tényezőknek a vizsgálata, melyek a városokat, községeket, lakott helyeket jellemzik, fejlettségüket meghatározzák és fejlődésüket módosítják. A vizsgálódás két nagy területet ölel fel: a városfejlesztést és a városgazdálkodást. A levéltárhoz, a levéltároshoz az előbbi áll közelebb, mert ezen a téren jelentkezik a települések fejlesztéséhez és rendezéséhez felhasználandó történeti és modern statisztikai adatok gyűjtésének szükségessége s ezzel együtt a levéltárak szerepe, A város- és községfejlesztési statisztika, tárgya, ti. — a szerző meghatározása szerint — a lakott hely (város, község, tanyaközpont, külterületi lakott hely) keletkezésének, fejlődésének és építésének vizsgálata. E vizsgálatra azért van szükség, hogy a város- és községfejlesztési tervek készítőjének munkája tudományos elvégzése céljából, az összes statisztikai adatok rendelkezésére álljanak. A fejlesztési tervek elkészítését egy komplex (minden szempontra kiterjedő) adatgyűjtés előzi meg, melynek tíz pontjából itt az elsővel kívánunk bővebben foglalkozni. Azzal a ponttal, mely a települések történetére vonatkozik. A települések életrajzi és történeti statisztikai adatait — ezeknek felkutatását kívánja a szerző az adatgyűjtés első pontjaként — a levéltárakban őrzött források: a dica, dézsma, úrbéri stb., valamint a nagy országos összeírások, a számadások, perek stb. tartalmazzák. A mondott,és még más levéltári forrásokból feltárt adatok alkalmasak arra, hogy azokból élővé lehessen tegni a multat, meg lehessen mutatni a települések, illetve azok népessége korábbi társadalmi és gazdasági viszonyait, a termelőerők helyzetét, a fejlődést segítő vagy visszahúzó erőket, tényezőket. Szerző abból a helyes elgondolásból indul ki, hogy a szocialista településfejlesztésnek, mely a dolgozó ember javát szolgálja, egyik feltétele a múlt, a történeti élet feltárása s az abból adódó tanúiságok felhasználása, annál inkább, mert egy-egy történeti jelenség nyomai máig megfigyelhetők a települések képén (pl. a börzsönyi falvak telekosztódása, egy udvarban egy sorjában 2—3 vagy több lakóház). Kovacsics az első. aki magyar viszonylatban világosan meghatározta a szocialista településfejlesztéshez és településtervezéshez szükséges statisztikai adatok körét, azok mennyiségét és minőségét. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem —• különösen a történeti adatok összegyűjtésének megkönnyítésére — felsorolja azirodalmat és megjelöli a számbajövő nagy levéltári forráscsoportokat. Bár munkája elsősorban a településfejlesztést irányító szerveknek, azok dolgozóinak, valamint a tervezőknek készült, igen hasznos kézikönyv az a levéltárosnak és a történetkutatónak egyaránt. Megtanulja belőle a levéltáros, hogy milyen nagy segítséget adhat anyagából a városfejlesztéshez, és milyen nélkülözhetetlenek adatai a jó településtervezéshez. A történeti adatok feltárása s rendszerezése pedig kifejezetten levéltárosi munka, s statisztikusok és tervezők a levéltárosoktól várják ennek a munkának az elvégzését. Tisztán kell látni, hogy itt nemcsak tudományos, hanem népgazdasági szempontból is fontos feladatról van szó: a levéltári adatok a településfejlesztési tervekben népgazdasági hasznot is eredményezhetnek. A levéltárosok elsőrendű feladata tehát a teljes összeírás-anyag felderítése és a kutatás, a hozzáférhetés messzemenő biztosítása. Mégpedig úgy, hogy az anyag nemcsak a helyszínen, hanem itt a központban Budapesten is használható legyen, tehát fontos a számbajövő források mielőbbi filmrevétele. Nem volna helyes természetesen csak