Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - IRODALOM - Ila Bálint: Kovacsics Jószef: A magyarországi hivatalos helynevekről. Klny. Bp., 1954. / 249

Irodalom 249 az állami levéltári fondra korlátozni a munkát, hanem ki kellene azt terjeszteni a különböző egyházi levéltárak igen értékes anyagára is. A könyv kapcsán befejezésül hadd mutassak rá arra, hogy a. levéltáros és a statisztikus munkája mennyire közel áll egymáshoz és mennyire kiegészíti egymást. Helyes volna ezért a már felvett kapcsolatokat a levéltárak és a Központi Statisztikai Hivatal között tovább építeni, szervesebbé tenni, azután bizonyos együttműködést lehetne létrehozni a megyeszékhelyeken működő statisztikai igazgatóságok és a területi levéltárak, illetve azok dolgozói között. Az,előbbiek vezetik pl. • a települések begyűjtött adatainak törzskönyvét, az utóbbiak őrzik a települések múltjának dokumentumait, egymás munkájának megismerése és egymás segítése minden tekintetben gyümölcsöző lenne. Ajánljuk Kovacsics szép és értékes munkáját minden levéltáros, de különösen a területi levéltárak dolgozói figyelmébe, akiknek bizonyára „hivatalból" is akad dolguk városfejlesztési ügyekkel. Gyakorlati ismereteket és útmutatásokat meríthetnek belőle. IIa Bálint KOVACSICS JÓZSEF A MAGYARORSZÁGI HIVATALOS HELYNEVEKRŐL * Bp. Akadémiai Kiadó, 1954. pp. 245—252. (Klny.: Földrajzi Közlemények Űj foly. 1. 1953. 3—4. sz.) A kis tanulmány két részre oszlik. Bevezetőben összefoglalja a helynévadás történetét: hogyan és mikor keletkeztek a helynevek és egyes helynévtípusok, mennyiben jellemzik ezek a megtelepülés idejét és módját. Rámutat a helynévadás jelentőségére az állami, továbbá a posta- és vasúti igazgatás területén. Az értekezés másik része a helynevek megállapításával kapcsolatos fontosabb elvi és gyakorlati kérdések ismertetése. Szól az 1898—1912. között végrehajtott országos helynévrendezésről, amikor "is jelzőkkel látták el vagy egyéb módon különböztették meg egymástól azt a 826 helységnevet, melyet az országban több község is viselt. A rendezést az 1898-ban létrehozott Országos Községi Törzskönyvbizottság hajtotta végre

; melyben, mint tudományos képviselők az Országos Levéltár szakértői is részt vettek. További értéked munkát végzett ez a Bizottság az új helynevek megalkotásánál, a postai forgalomban zavart okozó, azonos hangzású, majd legújabban a régebbi-, a földbirtokosok által adott helynevek felülvizsgálásával. Végül szól Kovacsics a Magyar Történeti Helynévtár elkészítésének szükségességéről. Tartalmazná az összes települések, lakott helyek, már megszűnt és elpusztult községek neveit, azok összes alakjait s a névváltozásokat, valamint a helyekre vonatkozó jelentékenyebb életrajzi és történeti statisztikai adatokat 1527-től kezdve 1944-íg. Ez a mind tudományos, mind államigazgatási szempontból fontos munkálat egyébként megindult és két megye adatainak összeállítása befejezés előtt áll. Az értekezés jó és világos összefoglalása a magyar helynévadás tudományos és gyakorlati kérdéseinek, segédkönyvül használhatják mások mellett az államigazgatás és a helytörténetkutatás dolgozói. IIa Bálint