Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - IRODALOM - Sashegyi Oszkár: Külföldi levéltárak leltárai / 226–230. o.

Irodalom 227 elején rövid ismertetést találunk a levéltár, ül. gyűjtemény történetéről és az útmutató céljáról. A londoni városi levéltár épülete 1940-ben ellenséges akció következtében leégett, anyagának nagyrésze azonban megmaradt. A tulajdonképpeni városi levéltár anyaga három főrészre tagolódik: közigazgatási, bírósági és pénzügyi iratokra. Mindhárom részen belül — rövid bevezetés után — a fondok ismertetését, s azokon belül az egyes sorozatok jegyzékét kapjuk. A' város kiváltságait biztosító okleveleket az útmutató egyenként sorolja íöl, egyenként (opusonként) tünteti föl a könyveket is, rövid, de ponos meghatározást adva eredetükről, tartalmukról, segédeszközeikről, kiadásaikról. Impozánsak a levéltár századokon át megszakítatlanul haladó sorozatai, ezek a londoni községi élet kontinuitását bizonyítják. A város polgárai a középkortól kezdve nagy becsben tartották és gondosan őrizték a jogaikat biztosító okleveleket és a város iratait. Jellemző, hogy a levéltár állagait nem tagolták időben: aki pl. XX. századi anyagot keres, azt az útmutató különböző helyein találja megemlítve. A városi könyvtár kézirattára olyan iratokat és levéltárakat őriz, amelyek a városban, de nem a városi tanács" működése folytán jöttek létre. Az új városi könyvtár alapját 1824-ben vetették meg, avval a céllal, hogy itt gyűjtsék össze a város történetére vonatkozó irodalmat. A kézirattár, amely először csak járulékos elemként jelentkezett a nyomtatott irodalom mellett, később az egész várostörténeti gyűjtemény gerincévé vált. Ide adák be levéltáraikat az egyes céhek, egyházközségek, kerületek, szinte teljes számban. Ezenkívül kereskedőtársaságok, vállalatok, egyesületek, iskolák levéltárait őrzi a kézirattár. Különböző gyűjtemények (szerződések, naplók, hagyatékok, pecsétnyomók stb. gyűjteményei) egészítik ki a sort; mindezek értékes forrásai a város történetének. Az útmutató szerkesztői a legnagyobb tömörségre törekedtek, sok rövidítést alkalmaznak. A kötetet betűrendes tárgy-, személyes helynévmutató zárja le. ' • A prágai városi levéltár is súlyos károkat szenvedett a második világháborúban: 1945-ben leégett a régi városháza és elpusztult a levéltár kincseinek egy része is. Tíz évi újjáépítési munka után látott a levéltár útmutatója

3 napvilágot. A kötet elején a levéltár történetének ismertetését kapjuk. Maga a levéltár anyaga — provenienciájának megfelelően — négy részre oszlik. * Az első rész a tulajdonképpeni városi igazgatás levéltárát: az egyesítés (1784) előtti négy prágai királyi város, majd az egyesített Prága és az azóta Prágához csatolt községek közigazgatási szerveinek iratait foglalja magában-. Ennek a résznek a bevezetése ismerteti a prágai városi igazgatás történetét, minthogy ez — úgy látszik — nincsen külön feldolgozva. Maga az iratanyag csak részben van származás szerint elkülönítve, nagyrészét egy korábbi rendezés során összevegyítették és külső alaki jegyek alapján, meg irattípusok szerint állították fel. (Oklevelek, városi könyvek, irattárak, a bekebelezett községek irattárai, pecsétek, összeírások.) A regisztraturák tartalmát a hatáskör pontos meghatározásával ismertetik. A második rész oly intézmények és jogi személyek levéltárait tartalmazza, amelyek a város és a hozzá csatolt községek fölé voltak rendelve, vagy amelyek a város területén működtek, de nem voltak része a városi igazgatásnak. Ide tartoznak többek között az autonóm kerületi igazgatás, az állami bíróságok, a rendőrigazgatóság egyes osztályainak levéltárai, a közjegyzői levéltárak, iskolák, céhek, szövetkezetek, egyesületek, magánosok levéltárai. A harmadik részt a katolikus egyházi anyakönyvek teszik, ezeket 1950-ben adták át a plébániák a városi levéltárnak. Végül a negyedik rész különböző gyűjteményekből áll. A prágai útmutatót — mint a londonit is — néhány fényképmelléklet tarkítja, ezek a legjellemzőbb dokumentumokat, a belső berendezést és a külső környezetet ábrázolják. A levéltári fondok ismertetése után külön fejezet foglalkozik a levéltár épületével (volt Clam-Gallas palota), ez a Fischer von Erlach tervei alapján épült gyönyörű barokk műemlék szolgál a városi levéltár céljaira a régi városház leégése óta. A kötetet betűrendes mutató, és a levéltárral, vagy annak egyes részeivel foglalkozó irodalom leírása zárja le. 3 Archiv hlavního mesta Prahy. Fruvodce po fondach a sbfrkách. Zpracoval archivní kolektiv za védeni Václava Hlavdy. praha, Archivní Správa Ministerstva Vnitra, 1955. 172, f4] p. 6 t. 15*