Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - IRODALOM - Sashegyi Oszkár: Külföldi levéltárak leltárai / 226–230. o.

228 Irodalom A prágaihoz hasonló szerkesztésben és köntösben jelent meg a pozsonyi városi levéltár útmutatója is.

4 Ezt is a levéltár kollektívája készítette, ez is az egyes fondok rövid ismertetését, részeik kimerítő jegyzékét és leírását, majd forrásértékük meghatározását adja. A levéltár anyagát 12 csoportba osztották. Maga a városi tanács levéltára oklevelekre, városi könyvekre és iratanyagra tagolódik. Külön csoportban kezelik az egészségügyi, az iskolai és a katonai fondokat, a céhek levéltárait, az egyházi levéltárakat és gyűjteményeket, a zene- és színháztörténeti gyűjteményeket, a hagyatékokat, a nobilitaria-t, a térképeket és tervrajzokat, a plakátokat és aprónyomtatványokat, a dokumentációs segédanyagot (krónikák, újságok), a fény képgyűjteményt, a könyvtárat. Az útmutató e csoportok ismertetése után külön fejezetet szentel a munkásmozgalom történetére vonatkozó forrásanyagnak. Ehhez az anyaghoz tematikai katalógust készítettek, ami a kutatóknak nagy segítséget nyújt. Végül várostörténeti bibliográfia, orosz és német nyelvű résumé, betűrendes mutató és néhány szép illusztráció zárja le a kötetet. A kötethez sokszorosított formában magyar nyelvű tartalmi ismertetést mellékeltek. A sienai levéltár kétkötetes útmutatója

5 abban a publikációs sorozatban jelent meg, amelyet az olasz belügyminisztérium ad ki s amely az olasz állami levéltárak fondjainak gazdag tartalmát tárja föl, összevont formában. Az útmutató bevezetése a levéltár történetéről és a kiadvány létrejöttéről tájékoztat. A sienai levéltár 1900ban kiadott leltára (Inventario Generale) csak az anyag egy kis részéhez volt használható, a XV. századig terjedő főbb f ondókhoz, a későbbi fondok jórészt hozzáférhetetlenek voltak a kutatás számára. Az útmutató készítéséhez át kellett vizsgálni a levéltár teljes anyagát s alapos átrendezéseket végrehajtani. Az újonnan rendezett f ondókhoz analitikus leltárakat (nálunk úgy mondanák: csomó jegyzékeket; készítettek. Ezután kutatásokat végeztek az egyes városi testületek történetére, hatáskörére nézve, s ezek alapján készült el az útmutató. Tizenöt évi munkával (amit persze, a háború is hátráltatott) készítette el a sienai levéltár kollektívája a most ismertetett Inventario-Guida-t. Az útmutató általános tájékoztatást kíván adni a kutatónak a levéltár anyagáról, el akarja őt igazítani oly módon, hogy a levéltáros szóbeli felvilágosításától függetlenül meg tudja állapítani, mely fondokban kell témájához kutatást folytatnia. A kötetek szerkesztői az egyes fondok lényeges tartalmáról igyekeztek az olvasónak tájékoztatást adni. A hivataltörténeti kutatások során föltárták a hatásköri változásokat. A tartalmi vonatkozások azonban általában nem a fondok tagolódásában, hanem csupán azok bevezető ismertetésében jutnak kifejezésre, — s ezért a kutatónak az egész művet el kell olvasnia ahhoz, hogy- megállapítsa, mely sorozatokat kell átnéznie. A munkához nem készült betűrendes mutató sem. Bevezetés csak az egyes fondok elé került, ezt követi a fond sorozatainak ismertetése, címmel, raktári jelzetekkel, időhatárokkal, a lényeges tartalom megjelölésével, esetleg az irattári rendszerre, kutatási segédeszközökre való utalással és forrástani adatokkal. A tagolás mélysége különböző, amint az anyag természete megkívánta. Az okleveles anyagot raktári egységenként, a városi könyveket kötetenként ismerteti az útmutató, itt tehát azt a fokot éri el, amit az olaszok az „analitikus leltáritól kívánnak, az aktaanyagnál azonban egy-egy sorozatot együtt ismertet, tekintet nélkül a sorozatot alkotó raktári egységek számára. Néhány szép illusztráció ad ízelítőt a levéltár rendkívüli gazdagságából. Egyik francia département, Haute-Vienne levéltárának útmutatója

6 is a közelmúltban látott napvilágot. Az útmutatót azért készítette el > a főlevéltárnok, hogy a kutatók, akik a különböző repertóriumok, leltárak, katalógusok tömkelegében nehezen tudnak kiigazodni, rövid áttekintést kapjanak a levéltárban őrzött fondokról. Az útmutató egy fokkal összevontabb, mint az eddig ismertetettek, mert nem fondok szerint, hanem a fondok nagyobb csoportjai szerint tagolódik s ezeken belül csupán magukat a fondokat sorolja fel, de nem közli minden egyes sorozat nevét és tartal4 Archív mesta Brátislavy. Sprievodca po fondacha zbiefkaeh. Vaypracovali D. Lehotská etc. Praha, Archívna Správa Ministertsva Vnútra, 1955. 166, fSl p. 6 t. 5 Archivio di Stato de Siena. Guida-Inventario dell'Archivio di Stato. Vol. 1—2. Roma, Tip. ex Cooperativa, 1951. (Ministero deirinterno. Publicazioni degli Archivi di Stato, 5—6.) u Michel Duchein: Guide des Archives de la Haute-vienne. lümoges, Rougerie, 1954, 86, [181 »-