Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Iványi Emma: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról / 184–204. o.

Az Országos Levéltár 200 éves jubileuma 195 fajtákat, összefoglalva a gazdag szovjet levéltári irodalom megállapításait. Ezek szerint a Szovjetunióban megteremtették a levéltárügy szervezetének jól kiépített, tudományos elveken alapuló rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy országos méretekben sikeresen oldhassák meg az iratok összegyűj­tését, nyilvántartását, megőrzését, a nép. a párt és a szovjet kormány bel­és külpolitikájának sikere érdekében való széleskörű felhasználását. (Jelen­leg a Szovjetunió levéltári szervei és állami -levéltárai — amint Jakovlev elvtárs egy későbbi időpontban tartott konzultáción kifejtette — abban lát­ják főfeladatukat, hogy a XX. kongresszus irányelveinek megfelelően a történettudomány és a népgazdaság rendelkezésére bocsássák a régebben titkosnak minősített, zárt forrásanyagot.) Kifejezést adott annak a meg­győződésének, hogy az alkotó együttműködés további fejlődése és meg­szilárdulása, a szovjet és magyar levéltári intézmények közötti tapasztalat­csere kibővülése, valamint a jubileumi ülésszakon résztvevő államok levél­táraival való szoros kapcsolat a jövőben is elő fogja segíteni a levéltár­ügy előrehaladását valamennyi országban; ennek érdekében kívánatos a szakmai nemzetközi kapcsolatok évről évre való erősödése. Emil Voinovic előadta, hogy 1941 előtt Jugoszláviában 11 nyilvános levéltár működött, elegendő személyzet és anyagi eszközök nélkül. A má­sodik világháború végén a levéltárügy kaotikus helyzetbe került. De már a jugoszláv népfelszabadító bizottság még a háború idején rendelkezett a levéltári anyag és a műemlékek védelméről. Azóta a kormányok egész sor rendelettel szabályozták a levéltárügy fejlődését. Az 1950. január 23-i szövetségi törvény alaptörvénynek tekintendő. Ez a törvény lehetővé tette, hogy levéltár alakuljon minden nagyobb, főleg történelmi jelentő­ségű városban, valamint minden népköztársaság székhelyén. Életre hívta a szövetségi levéltárat és a levéltári • tanácsot mint a tudományok és kul­túra minisztériumának véleményező szervét. Ma 70 levéltár működik az országban, amelyek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Levéltáro­sainak Szövetségében egyesülnek. A levéltárak mind önálló intézmények, a Kommunisták Szövetségének nyolc levéltára és a Hadtörténelmi Intézet kivételével!'A levéltári munkát 600 dolgozó látja el. Áz említetteken kívül van még öt tudományos intézet, 12 helyi és 40 egyházi levéltára A szövet­ségi törvény alapelve a központosítás volt. Azonban az államapparátus decentralizációja és a társadalmi önigazgatás elvének fokozatos érvénye­sülése folytán a Levéltári Tanács megszűnt és a szövetségi törvény több szempontból módosult. A múlt évben életrehívott kommunális rendszer önkormányzatot biztosított a községeknek és járásoknak is, s a levéltár­ügy fejlődését bizonyos mértékig a decentralizáció irányába terelte, azon elv alapján, hogy minden kommuna-szövetség mint • politikai, gazdasági és kulturális egység, saját külön általános levéltárral, s ha lehet, gazda­sági levéltárral is rendelkezzék. Ennek következtében a levéltárak nagyobb önállóságot kapnnk, minden levéltár mellett tanács létesítendő. A Jugo­szláv Levéltárosok Szövetsége és a köztársasági .egyesületek komoly szer­vezeti és szakmai támogatást nyújtanak a levéltáraknak. „Arhivist" c. folyóiratuk évente háromszor jeíenik meg, célja az elvi kérdések tisztá­zása; az „Arhivski pregled" c. háromhavonként megjelenő szemle szerve­zeti kérdésekkel foglalkozik. A háború után a jugoszláv levéltárak nagy­13*

Next

/
Thumbnails
Contents