Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Iványi Emma: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról / 184–204. o.

Az Országos Levéltár 200 éves jubileuma 195 fajtákat, összefoglalva a gazdag szovjet levéltári irodalom megállapításait. Ezek szerint a Szovjetunióban megteremtették a levéltárügy szervezetének jól kiépített, tudományos elveken alapuló rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy országos méretekben sikeresen oldhassák meg az iratok összegyűjtését, nyilvántartását, megőrzését, a nép. a párt és a szovjet kormány belés külpolitikájának sikere érdekében való széleskörű felhasználását. (Jelenleg a Szovjetunió levéltári szervei és állami -levéltárai — amint Jakovlev elvtárs egy későbbi időpontban tartott konzultáción kifejtette — abban látják főfeladatukat, hogy a XX. kongresszus irányelveinek megfelelően a történettudomány és a népgazdaság rendelkezésére bocsássák a régebben titkosnak minősített, zárt forrásanyagot.) Kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy az alkotó együttműködés további fejlődése és megszilárdulása, a szovjet és magyar levéltári intézmények közötti tapasztalatcsere kibővülése, valamint a jubileumi ülésszakon résztvevő államok levéltáraival való szoros kapcsolat a jövőben is elő fogja segíteni a levéltárügy előrehaladását valamennyi országban; ennek érdekében kívánatos a szakmai nemzetközi kapcsolatok évről évre való erősödése. Emil Voinovic előadta, hogy 1941 előtt Jugoszláviában 11 nyilvános levéltár működött, elegendő személyzet és anyagi eszközök nélkül. A második világháború végén a levéltárügy kaotikus helyzetbe került. De már a jugoszláv népfelszabadító bizottság még a háború idején rendelkezett a levéltári anyag és a műemlékek védelméről. Azóta a kormányok egész sor rendelettel szabályozták a levéltárügy fejlődését. Az 1950. január 23-i szövetségi törvény alaptörvénynek tekintendő. Ez a törvény lehetővé tette, hogy levéltár alakuljon minden nagyobb, főleg történelmi jelentőségű városban, valamint minden népköztársaság székhelyén. Életre hívta a szövetségi levéltárat és a levéltári • tanácsot mint a tudományok és kultúra minisztériumának véleményező szervét. Ma 70 levéltár működik az országban, amelyek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Levéltárosainak Szövetségében egyesülnek. A levéltárak mind önálló intézmények, a Kommunisták Szövetségének nyolc levéltára és a Hadtörténelmi Intézet kivételével!'A levéltári munkát 600 dolgozó látja el. Áz említetteken kívül van még öt tudományos intézet, 12 helyi és 40 egyházi levéltára A szövetségi törvény alapelve a központosítás volt. Azonban az államapparátus decentralizációja és a társadalmi önigazgatás elvének fokozatos érvényesülése folytán a Levéltári Tanács megszűnt és a szövetségi törvény több szempontból módosult. A múlt évben életrehívott kommunális rendszer önkormányzatot biztosított a községeknek és járásoknak is, s a levéltárügy fejlődését bizonyos mértékig a decentralizáció irányába terelte, azon elv alapján, hogy minden kommuna-szövetség mint • politikai, gazdasági és kulturális egység, saját külön általános levéltárral, s ha lehet, gazdasági levéltárral is rendelkezzék. Ennek következtében a levéltárak nagyobb önállóságot kapnnk, minden levéltár mellett tanács létesítendő. A Jugoszláv Levéltárosok Szövetsége és a köztársasági .egyesületek komoly szervezeti és szakmai támogatást nyújtanak a levéltáraknak. „Arhivist" c. folyóiratuk évente háromszor jeíenik meg, célja az elvi kérdések tisztázása; az „Arhivski pregled" c. háromhavonként megjelenő szemle szervezeti kérdésekkel foglalkozik. A háború után a jugoszláv levéltárak nagy13*