Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Iványi Emma: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról / 184–204. o.

\ 192- Iványi Emma mikrobiológiai laboratórium alig tudja az igényeket kielégíteni. Fontos fel­adatnak tekintik a selejtezést is. Az állami levéltárak felügyeletet gyako­rolnak az állami szervek és állami érdekeltségű vállalatok irattárai fölött. A történelmi forrásanyag biztosítása érdekében részletes selejtezési ügy­körjegyzékek készültek. Az 1951-i levéltári törvény értelmében a levéltári hatóság engedélye nélkül nem szabad levéltári iratokat sem selejtezni, sem megsemmisíteni. A levél tárosképzés végleges megoldása még hátra levő feladat. Jelenleg a Torun-i egyetemen a levéltártudományoknak és a történeti segédtudományoknak önálló tanszéke van, ahol III— IV. éves tör­ténészhallgatók készülhetnek a levéltárosi pályára. Ezenkívül a Főigazga­tóság 1949 óta havonként levéltári tanfolyamokat szervez a legfiatalabb munkatársak és a kerületi levéltárak vezetői részére. A levéltári személyzet idősebb tagjai speciális kiképzést kapnak (pl. az írástörténet, a restaurálás és konzerválás, a nyilvántartási módszerek alkalmazása és a térképgyűjte­mény rendezése terén). A levéltárosok tudományos és kiadói tevékenysége szélesebb körben csak az 1950-es években indult meg A központi és vajda­sági levéltárak a módszertani feladatok megbeszélésére időnként tudomá­nyos ülésszakot rendeztek. Ezek az ülésszakok később a legfontosabb levél­tártudományi kérdések megvitatásának fórumává váltak. A legképzettebb levéltárosok kétévenként módszertani konferenciákat tartanak. Űjból meg­jelenik az Archeion, mint a Főigazgatóság hivatalos kiadványa, amely a len­gyel levéltárügy legfontosabb problémáival foglalkozik, de a publikációs igényeket eddig nem tudta teljes mértékben kielégíteni. 1952-ben szer­kesztőbizottság alakult mindenfajta levéltári kiadói tevékenység össze­fogására. Az ennek irányítása alatt megjelenő új kiadványok az Árcheion speciális ágazatainak továbbépítését tűzték ki célul. A krónikarovat tovább­fejlesztését jelenti az 1954 óta negyedévenként megjelenő Levéltári Tájé­koztató Füzet. Minden füzet egy-egy vajdasági levéltár kérdéseivel foglal­kozik. Az Archeion forráskiadványoknak szentelt mellékágából alakult ki 1953-ban a Levéltári Tékák c. évenként kétszer megjelenő kiadvány. Ehhez áll közel az 1954-ben megindult Történetünk Forrásai c. kiadvány. A ki­adványsorozatok szerkesztői kapcsolatot tartanak az Akadémiával. 1956 elején a lengyel levéltártudomány bekapcsolódott a lengyel ötéves terv munkájába, s a kiadói tevékenység irányát is a terv szolgálata határozza meg. Ion Paraschiv rámutatott a múlt század első harmadában alakult román levéltárak működésének korlátaira. Neves írók, tudósok fáradoztak az anyag összegyűjtése érdekében, de a szűk épületek rövidesen megteltek, s a kevésszámú alkalmazott nem vállalkozhatott a tudományos feladatok elvégzésére. A második világháború végén a megmaradt levéltári anyag az ország egész területén szétszórva, részben sérült állapotban várta a román levéltárügy újjászervezését. 1944. aug. 23. után megindultak a men­tési és helyreállítási munkálatok. Széleskörű anyaggyűjtés eredménye­képpen az utóbbi tíz év folyamán az állami levéltárakba bekerült őrzési egységek száma 20 000 000-ra emelkedett. Az 1951. évi levéltári törvény a Belügyminisztérium fennhatósága alatt működő Állami Levéltárak Igaz­gatóságának feladatává tette az állami hivatalok, gazdasági szervek irat­anyagának átvételét. Utasítások és állandó ellenőrzés útján elérték, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents