Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Iványi Emma: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról / 184–204. o.

186 Iványi Enoma Levéltárat, amely ma már az ország valamennyi levéltáráé és levéltárosáé. Nem exkluzív fellegvár többé, hanem az egységes állami levéltári hálózat közös vérárama járja át. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára több kitüntetést nyújtott át az Országos Levéltár és a levéltárügy kiváló dolgozóinak. Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója és Borsa Iván, a Levéltárak Országos Központjának vezetője a Munka Érdemrend kitüntetést, Bakács István, az Országos Levéltár osztályvezetője a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést, Barna Péterné, Betlendi János és Szászi András, az Országos Levéltár munkatársai a Munka Érdemérem kitüntetést kapták. A kitüntetettek nevében Borsa Iván mondott köszönetet, megállapítva, hogy a kitüntetések ugyan személyre szólók, mégis ezekben az egész levéltárügy «iránti megbecsülés is kifejezésre jut. Az ünnepi ülésszak első előadását Ember Győző főigazgató tartotta „A kétszáz éves Országos Levéltár" címmel.

1 Az ülésszak második napján Borsa Iván tartott beszámolót a magyar levéltárügy felszabadulás utáni helyzetéről.

2 A külföldi vendégek teljes számban hozzászóltak, ismertetve saját országuk levéltárügyének alapvető problémáit. Charles Braibant örömének adott kifejezést, hogy annak az országnak levéltárosai előtt szólhat, amelynek története ezer évre nyúlik vissza és levéltárát kétszáz éve alapították, fél évszázaddal korábban, mint Franciaországét. Elismeréssel • emlékezett meg az előző napon megtekintett Országos Levéltárról, amelynek anyaggazdagságából a kitűnően sikerült jubileumi kiállítás is ízelítőt adott. Hangsúlyozta, hogy a levéltárosok nemzetközi együttműködése érdekében ötven éve küzd a nemzetközi megértésért és a békéért. A levéltárosok igen lassan fogadták be a nemzetközi együttműködés szellemét. A régi Népszövetségnek a „nemzetközi értelmiségi együttműködés" nevű mozgalma rendkívül hasznos szolgálatot tett, amikor kiadta az európai levéltárak ismertetőjét. De a második világháború előtt semmi sem történt a CIA megszervezése érdekében. Ennek az óvatosságnak véleménye szerint két oka lehet. Az egyik az, hogy a levéltárosok, a nemzeti történelem emlékeinek őrzői, bezárkóztak a nemzeti szemlélet szűk keretei közé. A másik pedig az, hogy a levéltárosok mindig visszahúzódó, szerény emberek voltak s nem jutottak tudatába annak a szolgálatnak, amelyet munkájukkal nemzetük érdekében teljesítettek. 1948-ban francia kezdeményezésre az UNESCO, az ENSZ kulturális, tudományos és nevelési szervezete hozta létre a Cl A-t. A Párizsban tartott első kongresszuson 35 ország 350 küldötte vett részt. A második kongresszus Hágában zajlott le 1953-ban, 1956 őszére pedig Firenzébe hívták össze a harmadik kongresszust. Ez is mutatja, hogy a levéltárosok gyorsan pótolták mindazt, amit a nemzetközi munka területén hosszú időn keresztül mulasztottak. A kongresszusok közötti szünetekben szűkebbkörű ún. kerekasztalkonferenciákat tartanak a különböző államok levéltárvezetőinek részvétetével. A Párizsban működő nemzetközi levéltáros tanfolyamra minden 1 Vö.: Ember Győző: A kétszáz éves Országos Levéltár. Megjelent a Levéltári Közlemények jelen számában. - Az előadás bővített formája a Levéltári Közlemények 1954. évi számában megjelent tanulmánynak.