Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Iványi Emma: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról / 184–204. o.

186 Iványi Enoma Levéltárat, amely ma már az ország valamennyi levéltáráé és levéltárosáé. Nem exkluzív fellegvár többé, hanem az egységes állami levéltári háló­zat közös vérárama járja át. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára több kitüntetést nyújtott át az Országos Levéltár és a levéltárügy kiváló dolgozóinak. Ember Győző, az Országos Levéltár főigaz­gatója és Borsa Iván, a Levéltárak Országos Központjának vezetője a Munka Érdemrend kitüntetést, Bakács István, az Országos Levéltár osztályvezetője a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést, Barna Péterné, Betlendi János és Szászi András, az Országos Levéltár munkatársai a Munka Érdem­érem kitüntetést kapták. A kitüntetettek nevében Borsa Iván mondott kö­szönetet, megállapítva, hogy a kitüntetések ugyan személyre szólók, mégis ezekben az egész levéltárügy «iránti megbecsülés is kifejezésre jut. Az ünnepi ülésszak első előadását Ember Győző főigazgató tartotta „A kétszáz éves Országos Levéltár" címmel. 1 Az ülésszak második napján Borsa Iván tartott beszámolót a magyar levéltárügy felszabadulás utáni helyzetéről. 2 A külföldi vendégek teljes számban hozzászóltak, ismertetve saját országuk levéltárügyének alapvető problémáit. Charles Braibant örömének adott kifejezést, hogy annak az ország­nak levéltárosai előtt szólhat, amelynek története ezer évre nyúlik vissza és levéltárát kétszáz éve alapították, fél évszázaddal korábban, mint Fran­ciaországét. Elismeréssel • emlékezett meg az előző napon megtekintett Or­szágos Levéltárról, amelynek anyaggazdagságából a kitűnően sikerült jubi­leumi kiállítás is ízelítőt adott. Hangsúlyozta, hogy a levéltárosok nemzet­közi együttműködése érdekében ötven éve küzd a nemzetközi megértésért és a békéért. A levéltárosok igen lassan fogadták be a nemzetközi együtt­működés szellemét. A régi Népszövetségnek a „nemzetközi értelmiségi együttműködés" nevű mozgalma rendkívül hasznos szolgálatot tett, amikor kiadta az európai levéltárak ismertetőjét. De a második világháború előtt semmi sem történt a CIA megszervezése érdekében. Ennek az óvatosság­nak véleménye szerint két oka lehet. Az egyik az, hogy a levéltárosok, a nemzeti történelem emlékeinek őrzői, bezárkóztak a nemzeti szemlélet szűk keretei közé. A másik pedig az, hogy a levéltárosok mindig vissza­húzódó, szerény emberek voltak s nem jutottak tudatába annak a szol­gálatnak, amelyet munkájukkal nemzetük érdekében teljesítettek. 1948-ban francia kezdeményezésre az UNESCO, az ENSZ kulturális, tudományos és nevelési szervezete hozta létre a Cl A-t. A Párizsban tartott első kong­resszuson 35 ország 350 küldötte vett részt. A második kongresszus Hágá­ban zajlott le 1953-ban, 1956 őszére pedig Firenzébe hívták össze a har­madik kongresszust. Ez is mutatja, hogy a levéltárosok gyorsan pótolták mindazt, amit a nemzetközi munka területén hosszú időn keresztül mu­lasztottak. A kongresszusok közötti szünetekben szűkebbkörű ún. kerek­asztalkonferenciákat tartanak a különböző államok levéltárvezetőinek rész­vétetével. A Párizsban működő nemzetközi levéltáros tanfolyamra minden 1 Vö.: Ember Győző: A kétszáz éves Országos Levéltár. Megjelent a Levél­tári Közlemények jelen számában. - Az előadás bővített formája a Levéltári Közlemények 1954. évi számában megjelent tanulmánynak.

Next

/
Thumbnails
Contents