Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Mijatev, Petăr: A bolgár levéltárügy Bulgáriának a török uralom alól való felszabadulásától az Állami Levéltári Fond 1951. évi létrejöttéig / 163–183. o.

A bolgár levéltárak 1878—1951 181 kodást igénylő cikkek.

39 Az irattárakkal szembeni hanyag magatartás és az állami, társadalmi és magán irattárak, valamint az egyes levéltári dokumentumok időközönkénti megsemmisítése azonban országosan 1951-ig, sajnos, folytatódott. E helyen csak egyetlen ilyen példát említünk, mely a Tudományos Akadémiának tudomására jutott. 1949 szeptember elején a pazardzsiki múzeum vezetője levéllel fordult a Bolgár Tudományos Akadémia elnökéhez és az Akadémia segítségét kérte a különféle történelmi anyagok tömeges, válogatás nélküli és felelőtlen elpusztításával szemben: ,,A pazardzsiki városházán például megsemmisítették a községi tanács első jegyzőkönyvi naplóját, az anyakönyveket 1900-ig stb." — írta. „A Belovo vasútállomásnál levő papírgyárban . . . naponta óriási mennyiségű könyv és irat pusztul el. A megsemmisített irattárak olyan mennyiségűek, hogy legfelületesebb áttekintésük is lehetetlen . . ." „Igaz" — folytatódik a levél — „hogy a megsemmisítendő iratokat a megfelelő hivatalok átvizsgálják és közülük egyes dokumentumokat megőriznek, de a hivataloknak az iratok értékéről vallott saját nézetei nem vetnek számot a dokumentumok tudományos vagy történelmi jelentőségével. így például: a bíróságokon megőrzik a kezességi és egyéb igazolványokat, viszont megsemmisítenek történelmi jelentőségű iratcsomókat." A levéltári anyagokkal szembeni ilyen, valósággal bűnös magatartásra főleg az állami hivatalok esetében más helyen is rá lehetne mutatni. Az egyidejűleg több oldalról, elsősorban pedig a törvény szerint évtizedek óta az állami levéltár feladatával megbízott szófiai Nemzeti Könyv39 Lásd a következő, napilapokban megjelent cikkeket: dr. Petär Mijatev, Bolgár állami levéltár (Bälgarszki díírzsaven arhiv). Radikal, 101. szám — 1947. V. 6.; Ivan G. Lekarszki, Építsük ki és Őrizzük meg az értékes levéltári és dokumentáló irat-tulajdont! (Da izgradim i szahranim cennoto arhivno i dokumentálni knizsno imustesztvo), Izgrev 866. szám — 1947. VIII. 4.; dr. PetSr Mijatev, Állami levéltár szervezése (Szäzdavane na Diírzsaven arhiv). Izgrev, 1297. szám — 1948. XII. 23.: — és Dimitnr Oszinin, Általános Állami Levéltár szükségessége (Nuzsda ot obst Dar-* zsaven arhiv). Otecsesztven Front 1521. szám — 1949. VIII. 7. Ez időben új lépést jelentett a bolgár levéltárügy fejlődésében néhány különleges intézet megalakulása, Egyik ilyen intézet a Bolgár Tudományos Akadémia Levéltári Osztálya (most Intézete), mely 1947-ben létesült. Az intézmény feladata: tudományos intézmények, társaságok, akadémikusok, tudósok stb. levéltári anyagának gyűjtése, megőrzése és feldolgozása, és a levéltári anyaggal kapcsolatos tudományos munka megindítása. Ugyanabban az időben létesült az Általános Munkás Szakszervezeti Szövetség (ma Szakszervezetek Szövetsége) levéltára és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának levéltára. Ezek feladata volt felkutatni, őrizni és feldolgozni a bolgár szakszervezeti mozgalom, illetőleg a Bolgár Kommunista Párt történetére vonatkozó levéltári anyagot, 1949-ben nyílt meg az Ellenállás Múzeuma, illetőleg levéltára, melyet később a Forradalom Múzeumának neveztek el. Ez^ a bolgár ellenállási mozgalom 1923-tól 1944-ig fennmaradt levéltári anyagának felkutatását és összegyűjtését tűzte ki feladatául. Azokhoz az újonnan alakult, különleges intézményekhez, melyek feladata szigorúan meghatározott gyűjtőkörbe tartozó levéltári dokumentumok felkutatása, összegyűjtése és megőrzése, kell még számítanunk a Hriszto Botev Intézetet, a Hriszto Szmirnenszki Intézetet (melyek később a Bolgár Tudományos Akadémia főhatósága alá kerültek), valamint á legújabb időben múzeumokká nyilvánított lakóházakat, mint a Dimitör Blagoev Házat, Georgi Dimitrov Házat, Petko és Pencso Szlavejkov Házat, Nikola J. Vapcarov 'Házat, Kolarovgrádban a Kossuth Lajos Házat stb. Űj korszakot nyitott meg a modern levéltárügy fejlődése számára Bulgáriában az „Ellenállás anyagának védelméről és gyűjtéséről szóló törvény" megszavazása 1949. július 7-én.