Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Mijatev, Petăr: A bolgár levéltárügy Bulgáriának a török uralom alól való felszabadulásától az Állami Levéltári Fond 1951. évi létrejöttéig / 163–183. o.

182 Petar Mijalev tár részéről felmerült kezdeményezésekre nem térünk itt külön ki. Csak azokat az erőfeszítéseket említjük meg, melyeket 1947-i átalakulása után a. Bolgár Tudományos Akadémia tett a nagy mennyiségű levéltári anyag összegyűjtése, valamint a régóta óhajtott, elsősorban az állami irattárak központi összegyűjtésére alkalmas állami levéltár megvalósulása érdekében. Még 1947 május havában a Bolgár Tudományos Akadémia Igazgató Tanácsa egyik ülésén foglalkozott a levéltári anyagok felkutatásának és begyűjtésének kérdésével és az akkori filozófiai és társadalmi osztály javaslatára a következőket határozta: „Az Akadémia a sajtóban való meghirdetés útján is tegyen kísérletet arra, hogy Összegyűjti és esetleg megveszi mindazokat a régi kereskedelmi könyveket, melyeknek gazdasági életünk története szempontjából jelentőségük van. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban az Osztály azt javasolja, intézzen az Akadémia külön beadványt a Minisztertanácshoz állami levéltár létesítése végett, melynek alapítása essék egybe a Bolgár Népköztársaság kezdetével."

40 Néhány héttel később Szp. Kazandzsiev akadémikusnak a filozófiai és jogi-gazdasági osztály elé terjesztett, föntebb már említett írásbeli beszámolójával kapcsolatban az Igazgató Tanács ismét foglalkozott a fölvetett kérdéssel és így döntött: „Szpiridion Kazandzsievnek az Állami Levéltár létesítése ügyében tartott beszámolójával kapcsolatban az Osztály úgy határozott, hogy a kérdést azzal a javaslattal viszi az Igazgató Tanács elé, hogy az ez ügyben hozzon döntést és azt hozza a Legfelsőbb Kormányzat tudomására. Elhatározza az Osztály azt is, hogy Kazandzsiev beszámolójáról másolat készíttessék, melyet miután az Akadémia Állandó Jelenléti Bizottságában felolvastak, megfelelő levél kíséretébén juttassanak el a Minisztertanácshoz." Végezetül, az Akadémia e téren tett lépéseinek ismertetése során, megemlékezünk arról a megkeresésről, melyet a Minisztertanácshoz 1949. szeptember havában a pazardzsiki múzeum fent említett levelével kapcsolatban intézett, s melyben többek között ezeket mondja: ,,A Bolgár Tudományos Akadémia Igazgató Tanácsa, miután foglalkozott a kérdéssel, kéri a Minisztertanácsot egy olyan bizottság kinevezésére, melyben képviselteti magát a Bolgár Tudományos Akadémia, a Bibliográfiai Intézet, a Nemzeti Könyvtár, a Földművelésügyi Minisztérium, a Statisztikai Igazgató- ' ság és esetleg még egyéb hatóság is. Kéri továbbá, hogy a bizottságot bízzák meg az országban levő értékes levéltári anyagok egész kérdésének tanulmányozásával és á megőrzésük rendjére és módjaira vonatkozó javaslatok megtételével." Az. 1949 után következő évek a sürgetett előkészületek és alkotó viták jegyében zajlottak le, melyek mind az egységes állami levéltár megteremtése, e teljesen megérett kérdés végleges megoldása érdekében történtek. Az evégett kinevezett külön bizottságok hosszú hónapokon keresztül tanulmányozták a Szovjetunió levéltári rendszerét, míg végre 1951-ben a Nemzetgyűlés Elnöksége külön törvényerejű rendeletet adott ki a Bolgár Népköztársaság teljes dokumentumanyagát egyesítő Állami Levéltári Fond 40 Lásd a Bolgár Tudományos Akadémia Igazgató Tanácsának 1947. V. 8-i 435. számú jegyzőkönyvét.