Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Mijatev, Petăr: A bolgár levéltárügy Bulgáriának a török uralom alól való felszabadulásától az Állami Levéltári Fond 1951. évi létrejöttéig / 163–183. o.
170 Petar Mijatev elhelyezésükre foganatosított intézkedések keretein. A Könyvtár vezetősége ui. úgy gondolta, hogy a tudományos felhasználás céljából ismertté teszi a levéltár anyagát. 1922 folyamán tehát a Könyvtár bizottsága megbízta V. N. Zlatarszki egyetemi tanárt azzal, hogy „fogjon hozzá a Könyvtár Levéltári Osztályán levő történelmi dokumentumok tanulmányozásához és leírásához és az értékesebbeket készítse elő kiadásra". 19 Hogy vajon Zlatarszki elvégezte-e ezt a munkát, arra vonatkozólag nincsenek adataink. 20 A levéltári osztály anyaga és az iránta érdeklődők száma mindenesetre jelentősen megnövekedett, úgyhogy 1922-ben, mikor a Közoktatásügyi Minisztérium Szt. Sztanimirov 21 igazgatónál levéltári osztályának elhelyezésére szükséges helyiségek felől érdeklődik, az igazgató , ? háromszor hatvan négyzetméternyi, Összesen 180 négyzetméternyi termet igényel" és ezenfelül „termet a tudományos munkára, hatvan négyzetméter nagyság19 Veliko Jordanov, i, m. 289. lap. 20 A különböző bolgár tudósok, történészek, irodalmárok, publicisták stb. által kiadott levéltári publikációk tömegéből itt csak néhányat említünk: A Közoktatásügyi Minisztérium 1909-ben adott ki két kötetet, „A Megújhodás Korának levéltára" (Archiv na väzrazsdaneto) címen D. T. Sztrasimirov szerkesztésében. Az I. kötet „A politikai megújhodás dokumentumai", a II. kötet „Okmányok az Egyesülésről" címet viseli. A Tudományos Akadémia 1911—1914-ben Najden Gerov levéltárából adott ki két nagy kötetet, (íz arhiva na Najden Gerov); a Bolgár Tudományos Akadémia kÍT adványainak terjedelmes XII. kötete, 1919-ben: Anion Sopov: „Dr. Sztojan Csomakov, élete, tevékenysége és irattára" (Dr. Sztojan Csomakov, zsivot, dejnoszt i arhiva) című munkáját közli. Benne dokumentumok dr. Szt. Csomakov irattárából a megújhodásról és az egyházi kérdésről. Megemlítendő továbbá D. T. Sztrasimirov 1929ben megjelent „Okmányok Levszki forradalmi tevékenységéről és a forradalmi mozgalomról 1866. és 1873. között" c. 'kiadványa. (Levszki Ivanov Vaszil — „a diakónus" — (1837—1873) a török rabság idején a bolgár szabadság legnagyobb apostola. Szegény szülők gyermeke volt, s hogy tanulhasson, Ignatij diakónus néven szerzetesnek ment. Azonban hamar elhagyta a papi pályát és bekapcsolódott a forradalmi mozgalomba. Fáradhatatlanul dolgozott a közös bolgár felkelés érdekében, semmitől sem félve bejárta egész Bulgáriát s megszervezte a forradalmi bizottságokat. A török hatóságok azonban árulás folytán elfogták s 1873. február 6-án Szófiában felakasztották.) — 1924 folyamán Vi. Szisz közíró a szófiai Nemzeti Könyvtár Évkönyvében a Könyvtár levéltári osztályáról vett anyagok alapján közzétette dr. Konsztantin Jirecsek és Marin Drinov levelezését (Koreszpondencija na dr. Konsztantin Irecsek sz Martin Drinov). Ez a publikáció kiegészítette D. Ihcsievnek különböző időszaki kiadványokban még 1900—1908-ban közzétett közléseit és a lengyel Jan Grzegorzewski lengyel nyelvű publikációját (A ruméliai szidzsilikből, Szófia, 1912.) — Ha e terjedelmes kötetekben megjelent kiadványokhoz hozzáadjuk a Szbornikban 1890 óta közzétett publikációkat, melyeket egyrészt a Nemzeti Könyvtár Levéltári Osztályáról, másrészt máshonnan gyűjtött anyagok alapján különböző személyek közöltek, s melyek mind a bolgár megujhodáskori, valamint felszabadulás utáni kortól majdnem egész napjainkig terjedő politikai, kulturális és diplomáciai történetből való okmányok, — az eddig közzétett levéltári anyagok száma rendkívül megnő. Meg kell jegyezni, hogy e körülbelül hetven év alatt Bulgáriában jóval többet tettek a levéltári anyag közzétételének mint magának a levéltárügynek érdekében. Hozzá kell tennünk ehhez még azt is, hogy a levéltári anyag eddigi publikációi Bulgáriában — leszámítva a nagyon ritka kivételeket — nemigen felelnek meg a történeti és levéltári okmányok közzétételével szemben támasztott tudományos követelményeknek. 21 Sztanimirov Sztanimir. Szül. 1858. Bolgár tudós és pedagógus. Hosszú éveken át a gabrovoi „Aprilov"-gimnázium igazgatója.
