Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Mijatev, Petăr: A bolgár levéltárügy Bulgáriának a török uralom alól való felszabadulásától az Állami Levéltári Fond 1951. évi létrejöttéig / 163–183. o.
16ß Petar Mijatev járt el az egyházi kérdésekben szerepet játszó Hadzsi Mancsooglu levelezésének esetében is. Amikor 1909. áprilisában V. N. Zlatarszkival 10 együtt Charkovban járt kiküldetésben a Marin Drinov 11 könyvtárából fennmaradt könyvek begyűjtése érdekében, útjuk során többek között Vladimir Nikolajevics Palauzovtól az apja hagyatékából származó 104 kéziratot, levelet és okiratot szereztek meg. A megújhodás korából való ezen okmányok többségét részletes leltár kíséretében a Könyvtárnak adták át. Ami a Nemzeti Könyvtárban összegyűlt levéltári anyag elhelyezésével, rendezésével és leltározásával kapcsolatos első intézkedéseket illeti, azok elsősorban ismét a török nyelvű iratokat érintették. Némelyiküket, — ha nem is teljesen kifogásolhatatlan fordításban és megfelelő módon — a Nemzeti Könyvtár török levéltárának első vezetője, D. A. Ihcsiev (1900— 1908) tette közzé. Munkáját később az „Archiv für slavische Philologie" folyóiratban (1916, 602.) méltóan értékelte Konsztantin Jirecsek, kiemelve benne, hogy ,,a történelmünkre vonatkozó török nyelvű levéltári anyag jelentős részét hozta napvilágra". A Nemzeti Könyvtár török nyelvű levéltári anyagának állapotáról és gyarapodásáról a Könyvtár alapításától kezdve 1909-ig készült hivatalos beszámolók ismertetését most mellőzzük. Mindenesetre, amikor a Nemzeti Könyvtárról szóló törvény életbe lépett, a Könyvtárnak többek között már kézirat- és levéltári osztálya is volt. E törvény értelmében a szófiai Nemzeti Könyvtár feladata a Bulgáriában előállított összes sajtótermék, kéziratos és egyéb módon létrejött emlék Összegyűjtése és megőrzése. S bár a törvény kifejezetten nem is említette, de ide számították a levéltári anyagokat is, melyek számára a könyvtáron belül külön osztályt állítottak föl. Az 1909. évi törvénnyel a Nemzeti Könyvtár a levéltári dokumentumok gyűjtésének és megőrzésének központjává vált. Első lépés volt ez a már törvény szerint is egy intézmény, a Nemzeti Könyvtár által vezetett levéltárügy kialakulása felé. Annak következtében, hogy a Nemzeti Könyvtár valóban hozzá is fogott a levéltári anyag központi felkutatásához és gyűjtéséhez, 1910-ben neki adták át az addig a Nemzeti Múzeumban őrzött levéltári anyagokat. Eddig összegyűlt teljes anyagához a Nemzeti Könyvtár ajándékozás, illetőleg vétel útján jutott. Nem szabad azonban azt hinni, hogy akkor, amikor immár törvényes támogatással fogott neki úttörő munkájához és a bolgár levéltárügy útjának egyengetéséhez, a Nemzeti Könyvtár e téren valóban sok eredményt ért volna el. Óriási hiányosságokkal és kellemetlenségekkel küszködve, új feladatainak: a levéltári anyag gyűjtésének és megőrzésének ellátásához még nemigen volt ideje és férőhelye. Az iratok, 10 Zlatarszki Nikolov Vaszil. 1866—1935. Neves bolgár történész. Számos értékes bolgár historiográfiai mű szerzője. Értékes munkásságot fejtett ki a balkáni népek történetének kutatásában is. 11 Drinov Marin. 1838—1906. Világhírű bolgár tudós. Bulgáriának a török iga alóli felszabadulása előtt mint a charkovi egyetem nyelvtörténeti professzora Oroszországban dolgozott. A felszabadulás után Bulgária legelső közoktatásügyi miniszteré. A Brailában 1869-ben alapított Bolgár Irodalmi Társaság (ma Tudományos Akadémia) legelső elnöke.
