Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Goldinger, Walter: Az osztrák levéltárak 1918–1945 között / 152–162. o.
Az osztrák levéltárak 1918—1945 között 159 nak látszó kezdeményezés sikerült. A törmelék és hamu közül sok mindent sikerült kimenteni és a szerény újjáépítési hitelből adódó technikai lehetőségek ügyes kihasználásával újból használhatóvá tenni. 33 A néhány levéltárost és mindig hű munkatársaik kis csapatát, akik ezt a nehéz munkát vállalták, s e megoldhatatlannak látszó feladattal megbirkóztak, valóban megilleti a tudomány és az osztrák közigazgatás hálája. Mihelyt bebizonyosodott, hogy — hála az anyagi és szellemi újjáépítő munkának — a Belügyi és Igazságügyi Állami Levéltár állagát sikerült biztosítani (ami a katasztrófa utáni első percekben még kétséges volt) szervezeti téren is gondoskodni kellett a jövőről. Az intézmény újjáépítését hamarosan átvevő Gustav- Bodenstein 34 érdeme, hogy felismerte a továbbépítés lehetőségeit, és ami ennél is többet jelent, ezt sikeresen meg is valósította. A legtágabb értelemben vett belügyi igazgatás osztrák központi hatóságainak 1918-ig terjedő levéltárérett iratállagai az ő idejében kerültek a Belügyi és Igazságügyi Állami Levéltárba. Ezzel a munkák súlypontja is áttolódott a XIX. századra. Az, hogy a levéltár ma olyan jól tükrözi a f erencJózsefi Ausztria életét, ennek a munkának az eredménye. A levéltár azonban ugyanakkor mégsem vált csupán a régi Ausztria koporsójává, — bár akkor, mikor a Monarchia megszűnte után a Hadilevéltár továbbfejlődése kétségesnek látszott, jelentkeztek ilyen aggodalmak. Ezeknek azonban éppen az ellenkezője következett be. A többnyire úgyis helyhiányban szenvedő irattárakból beözönlő anyag fokozottan állította előtérbe az élő közigazgatással való, a levéltárak számára létfontosságú kapcsolatot.' Ugyanakkor azonban az ezen aktatömegekkel való megbirkózás és feldolgozásuk szükségessége új utak kiépítését is megkövetelte. 1918 óta a Házi, Udvari és Állami Levéltárnak is hasonló problémákkal kellett megküzdenie, 33 és ezeknek megoldásán fáradozhattak a maguk területén a tartományi levéltárak is. Ilyen körülmények között a Belügyi és Igazságügyi Állami Levéltár számára szükséges új helyiségek megszerzése elsőrendű fontosságú kérdéssé vált. Az alapítványi kaszárnya akadémiai szárnyában végül is sikerült helyhez jutni; 36 s ha az állami pénzügyek helyzete meggátolta is e helyiségek olyan kiépítését, amilyenhez az ugyanezen épületkomplexumban elhelyezett Hadilevéltár még hozzájutott, 37 a Belügyi és Igazságügyi Állami Levéltár további fejlődése nagy vonalakban most már biztosítottnak volt tekinthető. 1933-ban a régi kegyelmi irattár (a korábbi Nemesi Levéltár) beolvasztásával egységeinek száma már elérte a kerek 40 000-et és terjedelem tekintetében megközelítette a nagyobb osztrák levéltárakat. 83 Seidl: Ordnungsarbeiten im österreichischen Staatsarchiv des Innern und der Justiz in Wien Uo., 39 (1930). 168 skk. 11. 84 Szül. 1883. jún. 30. (Bécs). 1906 óta áll levéltári szolgálatban, kezdetben az udvari kamara levéltárában, 1924 óta a belügyi és igazságügyi állami levéltárban, amelynek 1933—1946 között élén állott. 35 Bittner: Das Haus-, Hof- und Staatsarchiv in der Nachkriegszeit. Archivalische Zeitschrift 35 (1925). 141 skk. IL 36 Bittner, Gesamtinventar 1, 122,* 3. jegyzet. 37 österreichisches Jahrbuch für 1929, 254—261.