Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Frolov, G.: A Régi Iratok Központi Levéltára a Szovjetunióban : rövid történeti összefoglalás / 118–135. o.
I A Régi Iratok Központi Levéltára chák udvarának gazdasági és pénzügyeit intézte, s hatáskörébe tartozott a papi személyek feletti bíráskodás is. A Patriarcha-prikázokhoz tartalom tekintetében szorosan csatlakozik „A Takarékossági Kollégium Oklevelei" elnevezésű terjedelmes, XIV— XVIII. századi dokumentumgyűjtemény. Ez úgy jött létre, hogy az egyházi birtokok szekula,rizálására alakított bizottság 1762-ben összegyűjtötte a kolostorokból, a templomokból és a főpapi házakból az okmány-anyagot. Igen fontos levéltári iratkomplexumok a volt Orosz Birodalom egyik legfelső kormányszervének, a Kormányzó Szenátusnak (1711-től 1917-ig i állt fenn) és. az alája rendelt hivataloknak XVIII. századi ügycsoportjai. A Szenátus és a nagyszámú szenátusi hivatal dokumentumaiban a cári kormány törvényhozó, igazságszolgáltatási és hadügyi tevékenységének, az ország pénzügyi, ipari, kereskedelmi és kulturális életének számos kérdése tükröződik. Az említett dokumentumok között találhatók a fegyveres erőkre és az állam védelmi erejére vonatkozó anyagok (a hadsereg és a flotta létszáma, fegyverzete, a várak és a határerődítmények berendezése és állapota). Sok irat található itt Oroszország XVIII. századi háborúiról. Az ország gazdasági életét különféle szenátusi hivatalok iratanyaga tükrözi. Találunk itt adatokat Oroszország pénzügyi állapotáról, a cári kormány adópolitikájáról, egyes gazdasági ágaknak a cári kormány által való finanszírozásáról, a bel- és külkereskedelemről. Az ipar fejlődésére vonatkozó dokumentumok bemutatják a kincstári és a magánüzemek állapotát és fejlődését. Ilyen dokumentumok:: jegyzékek és adatok az üzemekről termelési áganként, a munkások számának feltüntetésével, a gyárak és üzemek technikai felszereltségének, termelési kapacitásának, termelésük és értékesítésük mennyiségének megjelölésével. Vannak dokumentumok a városi, az ipari és az útépítkezésekről is. Találunk itt ezenkívül a történettudomány számára igen értékes dokumentumokat az osztályharc történetére — a paraszt-mozgalmakra, köztük a Pugacsov-vezette 1773—1775-ös parasztháborúra, a manufaktúra-munkások és manufaktúra-jobbágy ok számos, XVII— XVIII. századi forrongására és felkelésére, az oroszországi proletariátus kialakulására vonatkozólag is. A Szenátus és a szenátusi hivatalok levéltári anyagát tartalmilag lényegesen kiegészítik a kollégiumok fondjai. A kollégiumok Oroszországnak a minisztériumokat megelőző központi kormányhivatalai voltak. Ilyenek: az Igazságügyi Kollégium, amely 1718-tól 1786-ig állt fenn és a polgári és büntetőjogi bíráskodás ügyeit intézte; a Kamara Kollégium, amelyet 1718-ban állítottak fel és amely megszakításokkal 1801-ig működött, mint az állami jövedelmek, a kincstári szerződések, bérletek és a szeszmonopólium ügyét kezelő szerv; a Revíziós Kollégium, amely 1718-tól 1763-ig állt fenn és az állami bevételek és kiadások ellenőrzését gyakorolta; a Kereskedelmi Kollégium fondjának egy része,* ez a kollégium 1715—1823 között a kül- és belkereskedelem ügyeit intézte és a kincstári * A fond jelentős része ideiglenesen a leningrádi Központi Állami Történeti Levéltárban van.