Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Frolov, G.: A Régi Iratok Központi Levéltára a Szovjetunióban : rövid történeti összefoglalás / 118–135. o.

128 G-. Frólov bányaüzemeket kezelte; a Manufaktúra Kollégium egyes ügycsoportjai,* ez a kollégium megszakításokkal 1718-tól 1804-ig működött és a manufaktúra ipar, azaz a kincstári posztó és vászongyárak ügyeit intézte. Ezek közül a fondók közül jelentőségénél fogva kiemelkedik a Bányászati Kollégium (létrejött 1719-ben, megszakításokkal 1807-ig működött), amely a kincstári és a magán, főként kohászati üzemek ügyeit intézte. Iratanyaga bemutatja a vasipar megszületését és fejlődését az Uraiban, Szibériában, Grúziában és az ország más vidékein. A kincstári üzemek építésére, állapotára és munkájára vonatkozó levéltári anyag mellett a fond az akkori idők magánkézben levő legnagyobb kohászati üzemeire (a Demidovok, a Sztroganovok, a Voroncovok. a Golicinek, a Batasevek, a Lazarevek, a Suvalovok üzemeire) vonatkozólag is tartalmaz adatokat. A Bányászati Kollégium fondjában sok irat van az üzemekben dolgozó munkások forrongásairól. Ugyanez az osztály őrzi a fentieken kívül a különböző szenátusi bizottságok anyagát, amelyeket főként a hivatali visszaélések kivizsgálására vagy egyszeri jellegű speciális megbízatások végrehajtására küldtek ki. Igen értékes az ugyancsak ezen az osztályon őrzött gyűjtemény, mely. a központi Oroszország városainak és járásainak vajdasági és tartományi lakosságösszeírási könyveiből, valamint a revizori beszámolókból, továbbá Oroszország és Szibéria lakosságának XVIII. századi összeírási könyveiből tevődik össze. A többi fond közül meg kell még említeni a Főmagisztrátus anyagát (a Főmagisztrátus megszakításokkal 1720-tól 1785-ig működött és a városok, valamint a városi lakosság ügyeit intézte). Ez a nagy terjedelmű fond tartalmaz: ügycsoportokat, mindenfajta levelezést, a városi elöljáróságok és tanácsok jelentéseit a városok állapotáról és rendezettségéről, különféle kincstári városi épületek építéséről; adatokat a városi lakosságról, a fejadó és a pénzbeli „obrok" beszedéséről, a kereskedelemről és az élelmiszerárakról, a céhiparról és a XVIII. századi városi élet egyéb kérdéseiről. Végül, ugyanez az osztály őrzi a történettudományban széles körben ismert dokumentumgyűjteményt — a Litván Statútum fond ját. Ez a fond a Litván Nagyhercegség állami kancelláriájának XV—

XVIII. századi okmányait, ügycsoportjait és könyveit tartalmazza. A Litván Statútum igen fontos történelmi forrása Litvánia, Bjelorusszia, Ukrajna és az akkoriban a hercegséghez tartozott egyes orosz területek történelmének. A Litván Statútum XV—

XVI. századi dokumentumai orosz nyelvűek, a XVII—

XVIII. századi dokumentumok pedig bjelorussz és latin nyelvűek. 3. A szolgálati birtokok és a votcsina-birtokok hivatalainak fondjait őrző osztály bizonyos részben ugyancsak a volt Moszkvai Igazságügyminisztériumi Levéltár fondjaiból áll. A Szolgálati Birtokok Prikázának, a Votcsina-Kollégiumnak, a Votcsina-Ügyosztálynak, a Moszkvai és a Pétervári Votcsiná-Irodáknak itt őrzött ügycsoportjaiban a földbirtok, a mezőgazdaság és a parasztság XVI—

XVIII. századi történetére vonatkozó • * A fond jelentős része ideiglenesen a leningrádi Központi Állami Történeti Levéltárban van. /