Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.

* 12 Ember Győző ebben az időben ő rendelkezett az ország levéltára fölött is. II. József alatt sem nádora, sem helytartója nem volt az országnak, ekkor az országbíró intézkedett levéltári ügyekben. 1848-ban, az első magyar minisztérium megalakulása után, kezdetben a nádor és a belügyminiszter vegyesen, majd a nádor lemondása után utóbbi egyedül rendelkezett, az ország levéltára fölött. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom idején, a magyarországi polgári közigazgatás egymást váltó különböző központi hatóságainak volt alárendelve a régi országos levéltár. Az 1867-i kiegyezés után, a miniszteriális kormányzat keretében, a belügyminiszter főhatósága alá került, s oda tartozott beolvadásáig az új Országos Levéltárba. Az ország levéltárának személyi: és dologi kiadásait kezdettől fogva az ország pénztárából fedezték, abból a külön pénzügyi

; alapból, amely elsősorban az országgyűlési honfiúsítások díjaiból gyűlt össze, s amelylyel az országgyűlés rendelkezett.

14 Amikor II. József 1784-ben a központi kormányhátóságokat Pozsonyból Budára helyezte át, oda került az ország levéltára is.

15 Az ország nagyobb házában, a várbeli volt klarissza kolostor átalakított épületében kapott két szobát, majd utóbb még egy harmadikat. Az elhelyezés sok panaszra adott okot. Nemcsak a hely volt kevés, hanem sötétek is voltak a szobák. „Legtisztább időben bennek — írta Kovachich József Miklós országos levéltárnok 1861-ben a helytartótanácshoz intézett jelentésében — gyertya nélkül olvasni vagy írni tiszta lehetetlenség."

16 Sokszor tervezték ugyan, hogy Pesten új országházat építenek és abban a levéltárnak is megfelelő helyiségeket biztosítanak, de e tervekből semmi sem lett. A régi országos levéltár a rendek kezdeményezésére jött létre, alapjában véve rendi levéltár volt, s az is maradt fennállása során mindvégig. Nem csodálhatjuk, hogy a rendiség nagy ellensége, II. József meg akarta szüntetni. Az ő uralkodása idején „hamarédon ezen ország archívumának pusztulásra leendő fordulása hirdettetett" — írta Rudnyák András országos levéltárnok 1791-ben a levéltár helyzetéről az országgyűlés elé terjesztett jelentésében. II. József úgy rendelkezett, hogy az ország levéltárát teljes egészében, a nádori levéltárnak pedig közigazgatási vonatkozású részeit a helytartótanácsnak kell'átadni. A nádori levéltár igazságszolgáltatási vonatkozású részeit pedig, továbbá az országbírói levéltárat — amely időközben szintén az országos levéltárba került, s ott a nádori levéltárhoz hasonlóan külön kezelték — a kúria, pontosabban a hétszemélyes tábla irattárába utalta. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtását Rudnyák András országos levéltárnok — mai kifejezést használva — elszabotálta. Arra hivatkozva, hogy az iratok még nincsenek rendezve és hogy a segédkönyvek nem készültek el, az ország levéltárát és a nádori levéltárat nem adta 14 A régi országos levéltárra vonatkozó iratok az'Orsz. Lvt. Regnic. lvt. Lad. P. és Acta Gestionis... stb sorozataiban, továbbá a nádorok levéltáraiban találhatók. Tanulmányomban elsősorban a Lad. F. Prot. 2. és az Acta Gestionis adataira támaszkodtam. 15 Orsz. Lvt. M. kanc. lvt. 6548/1784. 16 Orsz. Lvt. Regnic. lvt. Acta Gestionis. N.'1016. '