Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Frolov, G.: A Régi Iratok Központi Levéltára a Szovjetunióban : rövid történeti összefoglalás / 118–135. o.

124 G. Frolov Moszkvában a földek generális és speciális felmérésére vonatkozó dokumentumok és tervrajzok őrzése céljából. A levéltár mai nevét: a Régi Iratok Központi Állami Levéltára elnevezést 1941-ben kapta. 1946-ban az összes olyan dokumentumokat, amelyek közvetlenül a Külügyi Kollégium működése során jöttek létre (azaz 1720-tól 1800-ig), a Régi Iratok Központi Állami Levéltárából átadták a Szovjetunió Külügyminisztériuma Levéltári Igazgatóságának. A Régi Iratok Központi Állami Levéltárának hat osztálya van, amelyek között a fondók a következőképpen oszlanak meg: 1. A központi igazgatási szervek fOndjainak osztályában összpontosították a volt Moszkvai Külügyminisztériumi Főlevéltárnak, a volt Orosz Birodalmi Állami Levéltárnak iratait, egyes személyek személyi fOndjait és a kézirat- és térképgyűjteményeket. A legrégibb iratok a volt Moszkvai Külügyminisztériumi Főlevéltár „Állami Oklevél- és Kézirattár" nevű gyűjteményben találhatók. így például az orosz fejedelmek végrendeletei, szerződései, adománylevelei 1263-tól kezdve, a cári hatalom megerősítésére vonatkozó okmányok, a legrégibb jogtörténeti és történeti emlékek (az 1497-es és az 1550-es törvénykönyv, az 1649-es „Általános Törvénytár"; egyes orosz krónikák: diplomáciai okmányok, különféle tartalmú oklevelek). A volt Moszkvai Külügyminiszter iumi Főlevéltár többi fond ja túlnyomórészben a Külügyi Prikáznak az orosz állam külkapcsolataira és belpolitikájára vonatkozó iratait tartalmazza, a XV. sz. második felétől kezdve a XVIII. század második negyedéig. A Külügyi Prikáz kiterjedt diplomáciai levelezése és egyéb iratai visszatükrözik az orosz állam kapcsolatait az európai országok többségével és egyes keleti országokkal (Indiával, Mongóliával, Kínával, Iránnal. Törökországgal). Ebben az anyagban a következő jellegű iratok szerepelnek: levelezés külföldi kormányokkal, a külföldi követségekkel kapcsolatos iratok, orosz követek naplói, a külállamok politikai és gazdasági helyzetére vonatkozó anyagok és egyéb iratok. Ebben a nagytömegű iratanyagban jelentős mennyiségű olyan történelmi forrásanyag található, amely az orosz állam és Magyarország kapcsolatait tükrözi. Ezeknek a dokumentumoknak legnagyobb része a Külügyi Prikáz következő, 1485-től 1719-ig terjedő gyűjteményében őriztetik: „Oroszország kapcsolatai Magyarországgal", „Oroszország kapcsolatai Ausztriával" és „Oroszország kapcsolatai Lengyelországgal". Többek között a következő dokumentumok találhatók itt: iratok a Moszkvába küldött magyar követségekről és a Magyarországra küldött orosz követségekről (F. Kuricin és mások követsége) (1485—1502); iratok A. Talerand (?) és J. Roussel magyar követek moszkvai tartózkodásáról, aminek célja az Oroszország, Magyarország, Törökország és Svédország közti szövetség megkötéséről folytatandó tárgyalás volt (1630—1635); II. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek B. Hmelnyickijhez intézett levelei (fordításban, 1654-ből); iratok G. Volkov és I. Zseljabuzsszkij követségéről II. Rákóczi