Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Frolov, G.: A Régi Iratok Központi Levéltára a Szovjetunióban : rövid történeti összefoglalás / 118–135. o.

A Régi Iratok Központi Levéltára 125 György erdélyi fejedelemnél, és tárgyalásaikról, amelynek célja az volt, hogy Erdély ne segítse többé Lengyelországot, a Krím-félszigetet és Svédországot Oroszország ellen (1656—1657); iratok a krimi tatárok által ejtett magyar foglyokról, akik a Krím-félszigetről Oroszországba szöktek; II. Rákóczi György erdélyi fejedelem követének Kievbe történt megérkezéséről, azzal az Ígérettel,, hogy Erdély segítséget nyújt Oroszországnak a törökök ellen (1660); Thököly Imre fejedelemnek I. Péterhez intézett levele, amelyben megírta, hogy elfoglalta Moldvát (1690); magyar vándorszínészek bebocsátás! engedélye Kazányba és Asztrahánba (1700); iratok D. Korbenek I. Péter által Erdélybe való küldéséről és gróf Bercsényi erdélyi követségének Varsóba érkeztéről, amelynek célja az volt, hogy tárgyalásokat folytasson II. Rákóczi Ferenc lengyel királlyá koronázásáról (1707): Oroszország és az erdélyi követek varsói szerződése, amely szerint II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet ültetik a lengyel trónra és szükség esetén megfelelő támogatást nyújtanak neki (1707); I. Péter és gróf Golovkin kancellár levelezése II. Rákóczi Ferenccel (1707—1712); Gróf Golovkin levelezése a moszkvai magyar rezidensekkel (1707—1711); iratok J. Ukraincev erdélyi követségéről, amelynek célja a II. Rákóczi Ferenc és Ausztria közti békéről folytatandó tárgyalás volt (1708). Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy II. Rákóczi Ferencnek, a XVIII. század eleji Habsburg-ellenes magyar nemzeti szabadságharc vezetőjének, a magyar függetlenség meg nem alkuvó harcosának I. Péterhez intézett 1707—1719-ből származó, több mint 30 eredeti levelét őrzik itt. A Külügyi Prikáz iratainak jelentős része vonatkozik Oroszország és a Balti-tenger melletti országok, a Volga-mellék, a Krím-félsziget, a Kaukázus, Közép-Ázsia és Szibéria népeinek kapcsolataira. Az íratok adatokat tartalmaznak az orosz kormánynak ezekkel a népekkel fenntartott diplomáciai, gazdasági, kulturális kapcsolataira, e népek politikai és gazdasági helyzetére, kultúrájára és életmódjára vonatkozólag. A Külügyi és más prikázok iratai között a diplomáciai jellegű dokumentumokon -kívül sok olyan dokumentum van, amely Oroszország belső helyzetét tükrözi: a központi igazgatási szervek működését, a fegyveres erők állapotát, az ország gazdasági és kulturális életét, a lakosság Összetételét, az osztályharcot stb. Ugyancsak itt találhatók a XVIII. századi központi kormányhivatalok — a Legfelső Titkos Tanács (1726—1731), a Miniszterek Kabinetje (1731—1741), a Legfelségesebb Udvar Melletti Konferencia (1756—1762) — fondjai. Ezenkívül ez az osztály őrzi a XIV—

XX. századi jogtörténeti és irodalomtörténeti tartalmú orosz—szláv és külföldi kéziratok és kódexek gyűjteményeit, valamint F. F. Mazurin kézirat- és régi könyv-gyűjtő kézirat-gyűjteményét; hasonlóképpen a Moszkvai Külügy minisztériumi is Főlevéltár térképgyűjteményeit (tervrajzokat, térképeket, atlaszokat, akár oroszok, akár külföldiek, akár kéziratosak, akár nyomtatottak legyenek is azok). Ugyancsak itt találhatók M. I. Voroncov, A. M. Golicin, LM. Szimolin diplomaták, P. A. Zubev, M. M. Golicin, A. D. Mensikov, P. A. Rumjáncev-Zadunájszkij, és más politikusok, illetve katonai vezetőférfiak