Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Vörös Károly: A levéltári iratanyag nemzetközi felhasználásának néhány kérdése : különös tekintettel a magyar levéltárügy helyzetére és feladataira / 103–117. o.
108 Vörös Käroly háború végén a Monarchia s vele a régi Magyarország is darabokra hullott szét. a) A fentiekben körvonalazott fejlődés két vonatkozásban volt nagy hatással a magyar forrásbázis sorsának alakulására. Egyrészt igen nagy értékű, magyar vonatkozású forrásanyag halmozódott fel Bécsben a Magyarország sorsát részint —*főleg a XVI—XVII. században — közvetlenül is, részint — a XVIII. szazadtól kezdve — már csak inkább közvetve irányító vagy befolyásoló osztrák kormányszervek működése eredményeképpen. De még az 1867 utáni korszakból is Bécsben maradtak a Monarchia külügyi, katonai és részben pénzügyi politikáját irányító szervek iratai, melyeknek a dolgok természeténél fogva jelentős magyar vonatkozásai is vannak. Magyarország történetének utolsó 400 évét ezeknek a dokumentumoknak minél szélesebb felhasználása nélkül nem lehet pontosan megismerni. b) De nem kisebb hatással voltak forrásbázisunk problematikájának további fejlődésére a Monarchia széthullásával bekövetkezett területi változások sem. Hiszen ezek következtében csaknem teljes egészében Csehszlovákia és Ausztria területére jutottak Magyarország a török meg nem szállta területének: Felső- és Nyugat-Magyarországnak a magyar történelem szempontjából elsőrendű forrásanyagot őrző városi, vármegyei, egyházi és nem utolsó sorban családi levéltárai. Románia területére jutott Kelet-Magyarország és Erdély ugyancsak majdnem valamennyi városi, vármegyei, egyházi és családi levéltára. Jugoszlávia területére jutottak DélMagyarország újabb keletű levéltárai mellett Horvátország a töröktől megkímélt .területének nagy múltú gazdag levéltárai. Ezek a változások nem érintették a legfőbb állami szervek működése során termelődött levéltári állagokat, melyek részben még a feudális ügyintézés, részben az Országos Levéltárat mai formájában létrehozó,. 1874-i törvények következtében Budapesten központosíttattak. A magyar múlt forrásbázisában támadt hézagot azonban ezek sem tudják minden vonatkozásban kitölteni. E szempontból különös jelentőségű az a körülmény, hogy Magyarországon főleg a XVI— XVII. században igen erősen kifejlődött helyi: vármegyei, városi önkormányzat révén ezeknek levéltárai a magyar történelem számos olyan nagy jelentőségű tényezőjéről is tartalmaznak adatokat, melyekre a központi kormányszervek iratai közt hiába keresünk felvilágosítást. III Miután megvizsgáltuk a történelmünk forrásbázisát döntő módon kialakító tényezőket és azok hatását, a továbbiakban 3 kérdéssel kívánunk röviden foglalkozni: 1. e forrásbázis határainkon kívül eső részének .elhelyezkedésével és pontos megállapításának lehetőségeivel, 2. forrásbázisunk Magyarországon őrzött részének a szomszéd népek szempontjából jelentős vonatkozásaival, 3. a kelet-európai népek múltjának és a Habsburg birodalom levéltáraiban őrzött iratanyagnak összefüggéseivel.
