Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Vörös Károly: A levéltári iratanyag nemzetközi felhasználásának néhány kérdése : különös tekintettel a magyar levéltárügy helyzetére és feladataira / 103–117. o.

A levéltári iratanyag nemzetközi felhasználása 109 1. A magyar levéltárügy számára a forrásbázis kitágításával kapcsolatos feladatainak megoldása szempontjából a) külföldi viszonylatban elsősorban az 1918 előtt Magyarországhoz tartozott levéltárak állagai bírnak jelentőséggel. Ezekről a levéltárakról részben az 1918 előtt, részben az 1938—1944 közötti időszakban magyar részről hivatalos jelentés, akta vagy nyomtatott publikáció formájában készült ismertetések és felmérések adnak elég széles, de többnyire csak ritkán teljes képet. E töredékes kép teljessé tételében szomszédaink közül 1918 óta főleg Csehszlovákia és Ausztria ért el jelentős eredményeket. A Lamos szlovák levéltári bibliográfiájában közölt, a régebbi magyar eredményeket kiegészítő csehszlovák feldolgozások és felmérések, valamint a csehszlovák levéltárak az elmúlt években végrehajtott alapleltározása és az ennek alapján megindítani kezdett útmutatósorozat a kép rövidesen várható teljessé válását ígéri. Osztrák vonatkozásban jelentős lépés volt a burgenlandi községi és magánlevéltáraknak nagy részben még a második világháború előtt végrehajtott leltározása. Homma a Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs-ban megjelent beszámolói történetkutatásunk számára komoly tájékoztatást jelentenek. Román és jugoszláv viszonylatban az elért eredményekről még nincs tudomásunk: az a rendkívül részletességű munkálat, melynek során az Indici Cronologici sorozat egyes kötetei megjelentek, amennyire eddig nyilvánosságra hozott előtervei alapján látjuk, 1918 előtt Magyarországhoz tartozott területen lévő levéltárra csak egy esetben, a Bánáti Főhadparancsnokság levéltára esetében szándékozik kiterjeszkedni. b) A magyar levéltárügy feladatainak megoldása szempontjából azonban ugyanakkor nem kisebb jelentőségűek azok a levéltári állagok, melyek a Habsburg birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia különféle központi szervei működésének eredményeképpen keletkeztek és ma osztrák levéltárakban őriztetnek. Erről az elsősorban a Haus-Hof- und Staatsarchiv, a Hofkammerarchiv és Kriegsarchiv által őrzött anyagról e levéltárak leltárai megfelelő áttekintést adnak. Forrásbázisunk kibővítésénél azonban kellő figyelemben kell hogy részesítsük a többi osztrák tartományi levéltár magyar vonatkozású anyagát: ezek leltárai ugyancsak már megjelentek, részben pedig megjelenés előtt állanak. ej S itt kell szólni végül arról a körülményről, hogy az 1526 előtti önálló magyar állam kiterjedt dinasztikus, politikai és gazdasági kapcsolatainak, az 1526 utáni Magyarország a török és ugyanakkor a Habsburgellenes harcokban, majd később az Osztrák-Magyar Monarchián belül játszott nagy szerepének következtében Európa minden fontosabb levéltárában található Magyarországra vonatkozó, nem egyszer számunkra elsőrendű fontosságú, de mindeddig csak igen kis mértékben feltárt levéltári anyag. Kelet-európai szomszédaink közül e szempontból különösen jelentősek számunkra lengyel barátaink levéltárai. Magyar vonatkozású, főleg régebbi anyagukról nagy vonalakban már rendelkezünk felméréssel. Nem kevésbé értékesek főleg történelmünk újkori szakaszának szempontjából a német birodalomnak elsősorban, az NDK központi levéltáraiban őrzött, a most megjelenő útmutatók révén egyre hozzáférhetőbbé váló iratai. Minden bizonyára ugyancsak nagy értékű — ha mennyiségre talán kisebb