Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Vörös Károly: A levéltári iratanyag nemzetközi felhasználásának néhány kérdése : különös tekintettel a magyar levéltárügy helyzetére és feladataira / 103–117. o.
A levéltári iratanyag nemzetközi felhasználása 105 A magyar történelem forrásanyagának egy része — s nem is értéktelen része — Magyarország határain kívül levő levéltárakban található, ahol egyszersmind az illető nép forrásbázisának jelentős részét is alkotja. Nem szokatlan jelenség ez: mint említettük, minden ország levéltári fOndjában találunk számos, más ország történetére vonatkozó forrásanyagot. Természetes az is, hogy elsősorban azoknak az országoknak van közös forrásbázisuk, melyek között szoros történeti-kapcsolatok voltak. A magyar forrásbázis szétszórt volta sem véletlen: jellegzetes kifejezője ez a Kelet-Európa e részén élt népek története szoros egybefonódásának. E népek történetének a magyaréhoz hasonlóan számos oly része van, mely egybeolvad más, szomszéd népek történetével, s így az azt dokumentáló forrásbázis azok forrásbázisának is szerves részévé válik. Nem túlzás talán, ha ennek alapján a kelet-európai népek saját, külön-külön forrásbázisain belül, azok részleteiként feltűnni látjuk egy, a legtöbbjüket egyaránt érdeklő, lényegében közös jelentőségű forrásbázis körvonalait. Csehszlovák, lengyel, szovjet, osztrák, jugoszláv, román, bolgár, török, albán, német, magyar levéltárak őrzik ennek a közös forrásbázisnak egyes részleteit: közös és részletes feltárást kívánó emlékeit e népek története közös eseményeinek és harcainak. A mostani, nagyjelentőségű évforduló alkalmával, amikor felmérjük további feladatainkat, a magyar levéltárügy továbbfejlődése szempontjából elsődleges fontosságúnak tekintjük azt, hogy forrásbázisunkat minél inkább kiszélesítsük, bevonva abba a határainkon kívül őrzött vonatkozó forrásanyagot is. Ennek előfeltételeként és útjaként egyik főf eladatunk levéltárügyünk nemzetközi kapcsolatainak ezirányú kiépítése. De mivel e törekvésünk — mint maga a szóbanforgó forrásbázis is — szükségképpen kapcsolódik a magyar nép életével a múltban is oly szorosan egybefonódott kelet- és közép-európai népek levéltári problematikájának egyes kérdéseihez és nemzeti forrásbázisaiknak anyagához, a nemzetközi kapcsolatok alapjaival, irányával és teendőivel foglalkozó referátumnak szükségképpen kapcsolódnia kell e kérdésekhez is. A dolog természeténél fogva a magyar vonatkozások még e téren is erősebb hangsúlyt kapnak, •— helyes értékelésüket, arányosításukat és helyesbítésüket a jelenlévő külföldi kollégáktól várjuk. A továbbiak során elsőnek a magyar forrásbázist kialakító tényezőket és ezek hatását szándékozunk megvizsgálni. II Az a két tényező, mely Magyarország történetének alakulását egészen az első világháború végéig oly döntő módon befolyásolta természetszerűleg döntő hatással volt e forrásbázis kialakulására, méreteire, földrajzi elhelyezkedésére és továbbfejlődésére is. E tényezők: a XVI— XVII. századi Magyarország nagyrészének a török által történt másfélszázados megszállása, illetve elpusztítása — és az ezzel egyidejűleg megjelenő, a XVI— XVII. században még csak az ország egy részére, a török kiűzése után pedig egészen 1918-ig az ország egész területére kiterjeszkedő Habsburg-uralom.
