Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Dávid Zoltán: Térképek leltározása a Magyar Országos Levéltárban / 96–102. o.
Térképek leltározása 101 épületek, templomok,, várak romjaira vonatkozó adatoknak éppúgy, mint ahogy minden esetben feljegyzi a régi bányahelyek, malmok, más ipari üzemek fekvését feltüntető térképjeleket is. Itt kerül sor a ma már csak valamely község pusztái közt szereplő, egykor fönnálló települések területét, pontos határát ábrázoló térképeknél a fennállásuk emlékét őrző praediumok neveinek feltüntetésére. Céduláink felhívják a figyelmet a térképeken látható kisebb, emberi kéz emelte valamennyi más tereptárgy (hidak, gátak, csatornák, kutak) mellett a részletes úthálózatra, postaállomásokra stb. is. A kartográfiai adatok sorában a térképek színezésére, hegy- és településábrázolásának módjára, tájolására, a díszített címkeretek motívumaira, a térkép eredetiségére, állapotára, a felmérés módszereire, a térképkészítés alkotó munkájának jellegzetességeire figyel fel. A térképeket mint műalkotásokat is megvizsgálja s minden esetben feljegyzéseket készít a díszes, művészi kidolgozású, aprólékos gonddal megrajzolt és finoman színezett lapokról, de ugyanakkor figyelemmel kíséri a térképkészítési módszerek fejlődését, a térképek pontosságának, megbízhatóságának növekedését is. Ez a külföldi és hazai térképfeldolgozási gyakorlatban eddig sehol nem végzett anyagfeltáró munka aránylag nem nagy munkatöbblettel jelentősen megnöveli a leltárcédulák használhatóságát. Különösen a térképek valamely rejtettebb adata után kutatónak takarít meg sok időt és fáradságot. Helyesen épít a levéltárakban dolgozók szaktudására, kiknek munkája nyomán minden szempontból kielégítő, bármely irányból érkező érdeklődésnek segítséget nyújtó darableltár került a térképek után kutatók kezébe. De igen sokat jelent ugyanakkor a használat közben a szokásosnál amúgy is sokkal jobban rongálódó térképek kímélése és védelme szempontjából is, mert a részletes cédulák átnézése után a kutató már valóban csak az őt érdeklő térképeket kéri megtekintésre. A térképanyagban való gyors tájékozódás természetesen csak korszerű mutatók segítségével lehetséges. Ezek elkészítésénél arra törekedtünk, hogy a katalóguscédulákon feltárt gazdag anyagból semmi se menjen veszendőbe. Különösen a kutatás szempontjából legfontosabb szakmutató felállításánál kínálnak részletes céduláink pompás lehetőségeket. A rendszeresen kijegyzett adatok segítségével ugyanis most már különbséget tehetünk azok között az egy-egy községet ábrázoló gazdasági térképek között is, melyeket egyébként a szokványos katalóguscédulákon kijegyzett adatok alapján egy szakba kellett volna tömörítenünk. De mód nyílik a térképek valamennyi fontosabb adatának kivetítésére is, mert egy-egy térképet a főszakon kívül annyi szakba utalhatunk, amennyire éppen szükség van. így egy község mezőgazdasági jellegű térképét a mezőgazdasági főszakon kívül utalhatjuk a bányahely, malom, várrom, részletes belterület, dohánytermelés stb. szakokhoz is, ha ilyen természetű adatokat is tartalmaznak. A provenienciájuk szerint külön tárolt térképgyűjteményekhez természetesén közös mutató készül. Ez feleslegessé teszi az eddig használt (s egy község keresése közben valamennyi megtekintésé* szükségessé tevő) különböző, állagonként készült mutatókat és elenchusokat s egész anyagunkról egyszerre nyújt gyors felvilágosítást.
