Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Dávid Zoltán: Térképek leltározása a Magyar Országos Levéltárban / 96–102. o.
102 Dávid Zoltán: Térképek leltározása Mivel a mutatókhoz nincs szükség a részletes cédulák valamennyi adatára (— sőt azok csak megnehezítenék áttekinthetőségüket —), fontosabb, a mutatók szempontjaihoz igazodó adataik kijegyzésével rövidített cédulákat készítünk róluk. Az Országos Levéltárban e 10 X 7,5 cm. méretű mutatócédulákra a térkép jelzete, az ábrázolt terület megnevezése (községtérképeknél a megye megjelölésével), szerzőjének neve, készítésének időpontja s a térkép szakozása kerül. Az elkészítésükhöz szükséges adatok a részletes leltárlápokról minden nehézség nélkül lemásolhatók, csupán a térképek szakozása jelent külön munkát, ezt azonban általában már a cédulák elkészítésekor elvégezzük, amikoris a megállapított szakokat a cédulák hátlapjára írjuk. Ezeknek a stencillel sokszorosított, a mutatózásra kerülő adatok számához alkalmazkodó, tetszőleges mennyiségben lehúzott cédulák aak segítségével a helynévi, területi (országok illetve megyék szerint csoportosított községek), szerzői és^ időrendi mutatók gyorsan elkészíthetők. A szakcédulákat a kijegyzett adatok bőségéhez igazodó, logikai renden felépülő szakrendben helyezzük el. 2 Időhiány ( miatt ideiglenesen eltekinthetünk a részletes cédulák elkészítésétől, mint az a LOK által a vidéki levéltárakban elrendeli térképleltározási munkák esetében történt. 3 A cél itt a térképanyag központi nyilvántartásának mielőbbi megvalósítása volt. Az Országos Levéltárban elhelyezett cédulák inkább csak (helynév és szerző szerint elhelyezett) mutatók s elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az ország kéziratos térképanyagának nagy többségét őrző levéltárak teljes anyagáról gyors áttekintést biztosítsunk. Az állami levéltárak további feladata e céduláknak a témafeltáró résszel való kiegészítése lesz. Még egyszerűbb, jegyzék formájában készült leltárt veszünk fel az azonos szempontok szerint, hasonló kivitelben készült térképsorozatok esetében, mint például a kataszteri térképanyagnál. Itt a jegyzék csak az ábrázolt község nevét, a térkép készítésének évszámát és a szelvények számát tartalmazza. A sérült és hiányzó szelvények feltüntetésére a megjegyzések rovatában hagyunk helyet, A jegyzék egyébként minden esetben hasznos ideiglenes segédlet, ha a részletes cédulák elkészítése rövid időn belül nem remélhető. A jegyzék a térkép jelzetét, az ábrázolt terület megnevezését, szerzőjének nevét, készítésének évét és a szelvények számát tartalmazza. * Az Országos Levéltár térképleltározási gyakorlatának ismertetését szeretném annak hangoztatásával zárni, hogy a részletes leltárlapok ismertetett elkészítési módja nemcsak érdekes kísérlet, hanem a gyakorlatban igen jól bevált, a kéziratos térképek értékeinek feltárására legalkalmasabb forma, mely példát mutat arra, hogyan kell a leltározásnak a levéltárakban őrzött anyag egymástól eltérő jellegéhez, sajátosságaihoz alkalmazkodnia. Dávid Zoltán 2 Egy további cédulát jelzetrendbe rakunk, egy másikat pedig a LOK-nak adunk át, mely azokat a megyei levéltárakhoz továbbítja, hogy az Országos Levéltárban illetőségi területükre található térképekről szintén legyen nyilvántartásuk. 3 Balázs Péter: Az állami levéltárakban lévő térképek nyilvántartásbavétele. Levéltári Híradó 5. évf. 3—4. sz. 271. s köv. 1.
