Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Dávid Zoltán: Térképek leltározása a Magyar Országos Levéltárban / 96–102. o.

98 Dávid Zoltán könyvtárak nyomtatott térképeik katalogizálására készített szabályzatai természetesen nem terjeszkedhetnek ki ilyen részletekre. Ezek a szabályzatok egyébként is a könyvek katalogizálási szabályait követik s csupán a legszükségesebb, semmiképpen sem mellőzhető adatok betoldásával alkalmazkodnak a térképek sajátos jellegéhez.

1 Végül magyar viszonylatban a kéziratos térképek részletes leltározásának szükségességével kapcsolatban még egy fontos tényezőt kell megemlítenünk. Mig ugyanis Franciaországban, Németországban, Hollandiában és másutt már a XVII., sőt olykor a XVI. századtól kezdve a kéziratos községtérképek és a nyomtatott áttekintő lapok hosszú, töretlen sorozatai maradtak fenn, nálunk ebből az időszakból alig egy-két külföldön készült nyomtatott térképlap őrizte meg az ország — többé-kevésbé torzított — képét. Hazánk területének rendszeres térképezése csak a XVIII. század • közepén indult meg. Bél Mátyás első részletes földrajzi leírásának töredéke, a tíz megyét ismertető öt kötet, 1735 és 1742 között jelenik meg, s ekkor lép fel Mikoviny Samuel, az úttörő magyar mérnökök legjelentősebb egyénisége is magas színvonalú első térképeivel. Az 1750-es évekig csak szórványosan feltűnő térképeket a hetvenes évektől kezdve mind több és több követi. A Szempcen 1763-ban alapított Collegium Oeconomicum-ban meginduló rendszeres hazai földmérő-képzés hatására az ország térképezésének munkája egyre több mérnök közreműködésével mind gyorsabb ütemben folyik, s eredményeként a XVIII. század végén megszületnek az első pontos földméréseken alapuló megyei, majd országos térképek. A kamarát, helytartótanácsot, illetve a nagyobb földbirtokos családokat e munka elvégzésére a birtokuk területi kiterjedésének, pontos határvonalának, művelési ágak szerinti megoszlásának megállapítására irányuló szándék ösztönözte. Más térképeket határviták, osztályperek hívtak létre, vagy mint az úrbéri szerződések helyrajzi lerögzítésének kellékei jelentek meg. A fejlődő gazdasági élet sürgetésére meginduló folyószabályozási, csatornázási, útépítési munkálatokat nagy arányú térképezések előzik meg. Ugyanekkor a bécsi udvar is megkezdi — katonai célokból — az ország egész területének rendszeres térképezését, e munka eredménye mint az első katonai felmérés ismeretes (1766—1785). A II. József által elrendelt első országos kataszterii felmérés még részletesebb 1 Praesent, Hans: Die Kartensammlung der Deutschen Bücherei und ihr systematischer Katalog. Zentralblatt für Bibliothekwesen 1920. Jg. 37. 66—80. — Bibliothéque Nationale. Departement des Cartes et Plans. Régles adoptées pour la conservation des collection et la rédaction des catalogues. (Paris) 1951, 76. Részletes ismertetésük nem látszik szükségesnek, mert bár a készülő cédulák formájában, a térképészeti leírás sorrendjében és tartalmában a szabályzatok között vannak kisebb eltérések, lényegében mégis valamennyien a fent ismertetett elveken épülnek föl. A térképek kérdésével foglalkozó cikkek problematikája is csak a nyomtatott térképek sajátosságaihoz igazodik s elsősorban a földrajzi rendszerezés, a hatalmas iramban növekvő anyag tárolása, feldolgozása körül forog. Levéltári viszonylatban csak a lengyel levéltárak térképfeldolgozási szabályzata állt rendelkezésemre. (Utasítás az állami levéltárak kartográfiai gyűjteményeinek leltározására — két lengyel munkautasítás. Levéltári Híradó 1956. 2—3. sz. 190 s köv. 1., mely azonban szintén nem tartalmaz a könyvtárak feldolgozási módszerétől lényegesen eltérő rendelkezéseket.)