Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Kubinyi András: Tállya mezőváros levéltára / 80–89. o.

8« Kubinyi András Később újra felbomlott a levéltár rendje, és igen sok irat megsemmisült.

26 A Miskolci Állami Levéltár több részletben 1952—53-ban szállította be ömlesztett állapotban. Itt újra rendezték. Ennek a rendezésnek fő szempontja volt az iratok létrejöttének megfelelő, természetes rendszer kidolgozása. így el kellett vetni a Hoffer-féle mesterséges rendszert, (amelynek színes ironnal feltüntetett jelzeteit az iratokon hamar fel lehet ismerni). Mint láttuk, az ügyvitel alapja a tanács működése volt. Ezért ennek írásos lecsapódását: a jegyzőkönyveket és a jegyzőkönyvi iratokat kellett a rendezésnél alapul venni. A jegyzőkönyvi iratok a jegyzőkönyvek számsorrendjében haladtak. Egy negyedévi jegyzőkönyvi fogalmazvány-füzet, és a hozzá tartozó iratok tettek egy fasciculust. 1810—14-ig 16 fasciculus volt 1-től kezdő sorszámozással. A számozást 1814-ben újrakezdték, és 1835-ig 1—83 számmal látták el a fasciculusokat. Sajnos nem sikerült minden iratot eredeti helyére visszahelyezni: sok iratról levágták a féltiszta papírt, ahol a jelzet szerepelt. Ezek egy részét tárgyuk alapján ugyan reponálták, azonban az összesét így sem sikerült teljesen. 1836-tól csak nagyon kevés jegyzőkönyvi fogalmazvány maradt. Az el nem helyezhető iratok időrendbe lettek szedve. Ma új kötegelésben van 7 csomó eredeti helyén és 3 csomó időrendben. A jegyzőkönyvi iratokhoz tartoztak a különféle számadások is. A jegyzőkönyvi jelzetet is megtaláljuk rajtuk és a jegyzőkönyvi mutatók is vonatkoznak rájuk. Ezek különben sokkal kevesebb károsodást szenvedtek, mint a többiek. Mégsem helyezték vissza a jegyzőkönyvi iratok közé. Külön kezelésüket indokolta nagy terjedelmük, egyszerűbb kutathatóságuk. Már a Bernáth-féle leltár is külön tüntette fel őket. Ezekután helyezték el a tanács bizottságai iratait, és egyéb kisebb sorozatokat. Miként látjuk, ez a rend nagyjából megfelel, mind az iratok szerves rendjének, mind pedig a Bernáth-féle rendszernek. A levéltár jelenleg a következő sorozatokból áll: Jegyzőkönyvek (tanácsi és törvénykezési) 1808-tól. Van kötet, amellyel egybe van kötve a mutatója, de vannak külön mutatók is. Sajnos, mind a jegyzőkönyvek, mind a mutatók között vannak hiányok. A jegyzőkönyvi anyaghoz tartoznak még a jegyzőkönyvi iratok 1810-től. A sorozat végén külön szerepelnek a törvénykezési és gazdasági jegyzőkönyvi iratok. A jegyzőkönyvi iratokhoz tartoznak, de külön vannak kezelve (1. fenn) a következő számadási iratok: Exactori számadások 1808-tól, és ennek melléklete: a külön sorban elhelyezett conscriptiók (1808-tól) és diariumok (1790-től) kötetei. Városgazdái számadások 1791-től. Gyámi számadások 1811-től. Vegyes számadások 1802-től. Itt találjuk a borbírák, és kisebb ad hoc számadásokat. Erdőinspektori számadások 1813-tól. Ezek az inspektorális gyűlés irataihoz tartoznak. Mivel a gyűlés jegyzőkönyvét a tanácséba vezették be, így ezek is a tanácsi iratokhoz kerültek. A tanácsi állandó és ideiglenes (pl. becslési) bizottságok iratai: 26 A nagy tűzvész ellenére maradt még néhány 1810 előtti irat és könyv, 1723 a legkorábbi. Hiányzik ellenben a Vongrey Gusztáv által 1944-ben még ismert 1555-ös irat. (Vongrey: Urkon pohár, Űj Magyar Museum, V. k. 1944. 89—90.) és a Kula Pál által az AZT.. 1908, 264. skk. és folytatásokban kiadott kötet. A pusztulás a jegyzőkönyvi iratokból is lemérhető: igen sok számnak nincsen meg az irata. De még így is teljesebb Tállya 1848 előtti, mint utáni anyaga. Modern anyaga nagy része ugyanis elpusztult.