Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Kubinyi András: Tállya mezőváros levéltára / 80–89. o.

Tállya mezőváros levéltára 87 Számvevőszéki jegyzőkönyvek (1812-től), húslátók jegyzőkönyve (1824-től) becslési iratok és jegyzőkönyvek (1772-től), adásvételi jegyzőkönyvek (1807—14) árverési jegyzőkönyvek, (1836-tól), végrehajtási jegyzőkönyv (1843-tól), öröklevelek (1723-tól), végrendeletek (1796-tól), osztálylevelek (1813-tól), kötelező levelek (1814-től). Egyéb anyag: bevételi és kiadási napló 1819-től. A jegyző ebben összesítette az egyes számadások adatait. Élelmiszerárak jegyzőkönyve. 1818—20. Szőlőpásztorok összeírásai. 1816-tól. Körrendeletek jegyzőkönyvei. 1810-től. Találunk a levéltárban nem városi provenienciájú anyagot is: Rőczey András városi főjegyző (1809—27) hagyatékát.

27 Az iratok 1789—1817 közti időben keletkeztek. Tárgyuk szerint legtöbbje teljesen magánjellegű. Valószínűleg gazdája halála után maradt a levéltárban. Nem lehet teljes anyag, mert utolsó darabja kelte után Rőczey még 10 évig élt. Rőczeynek már apja is jegyző volt, ő maga Eperjesen járt iskolába, és később jegyzői működésével kitűnt kartársai közül. Hivatala első évében rendezte és lajstromozta a teljes levéltárat, de ez sajnos leégett. Az általa sajátkezűén készített mutatók mintaszerűen pontosak. Az ügyvitel is jobb volt alatta, mint utódai alatt, noha rendszerint egyedül intézett el mindent, ritkán volt aljegyzője. Az iratok közül a város politikai életére szinte csak a jegyzőkönyvek és irataik szolgáltatnak adatokat. Ezek a sorozatok azonkívül még a. lakosság társadalmi-gazdasági helyzetére is fényt vetnek. A számadások, becslések, adásvételi, végrehajtási jegyzőkönyvek, végrendeletek stb. is fontosak e tárgyban. Az iratanyag egészében értékes adatokat nyújt a mezővárosi társadalomfejlődésre, gazdasági viszonyokra, szervezetre, a földesúr, illetve a nemesek és a mezőváros viszonyára. Ezen felül fontos a Hegyalja szőlőtermelésének, politikai, társadalmi, gazdasági problémáinak, partikuláris jogának kutatói számára. Nem tartozik ugyan a mezőváros levéltárához, mert független volt, mégis szükséges néhány szót írni a hadnagyszékről. Indokolja ezt egyrészt az, hogy területi illetékessége azonos volt a tanácséval, másrészt 1848-ban megszűnvén, hatáskörét Tállya rendezett tanácsa vette át, és levéltára is egyesítve lett a tanácséval.

28 Tállyán nagyszámú nemes élt

29

, ezek legnagyobb része csak bocskoros volt. Már a XVIII. sz. elején ismerünk Tállyán juratus ductort, aki valószínűleg a nemesek hadnagya volt, de nem tudjuk, hogy mi volt pontos jogköre.

30 Más városokról és községekről is vannak adataink ebből az időből, hogy ahol sok nemes élt, külön elöljárójuk van, akit többnyire hadnagynak neveztek.

31 Azt azonban nem tudjuk, hogy a hadnagy 27 Kubinyi: Magánlevéltárak felderítése Borsod—Abauj—Zemplén megyében. Levéltári Híradó. IV. évf. 1—2. sz. 132. 28 A hadnagyszék 1848. V. 27-én mondta ki feloszlását. A rendezett tanács 1848. VI. 10-i ülésén határozta el, hogy hiteles lajstrom mellett átveszi a hadnagy szék iratait. (T. Jzk-ek. 3. k. 116.) 29 1809-ben Zemplén megye 150 nemes férfit ír össze Tállyán. (Zemplén vármegye levéltára. Nemesi összeírások.) 80 1711 :AZT. 1913. 302. 31 Sok falu volt az országban, ahol paraszti sorban élő nemesség élt, saját magistráfusaik vezetése alatt. Az egy helységben, többnyire közbirtokosságban élő nemesek általában szerződéses alapon léptek egymással egységbe. Ezt a jogukat az 1836-os törvények is elismerik, midőn a nemesi községekre is kiterjesztik hatályukat. (1. Ember: Az újkori magyar közigazgatás története, Bp. 1946. 574. Kérészy i. m. 260—1, Alsó László: A nemesi község hatósága és szervezete, Bp. 1928. 6. skk.) Ezeknél a lé_