Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Kubinyi András: Tállya mezőváros levéltára / 80–89. o.

82 Kubinyi András A nem nemesek elöljárósága a tanács volt. A tanács intézett,'vagy kezdett meg (pl. perek esetén) minden ügyet ülésben, vagy kiküldött személyek (bizottságok) útján, inspektorális gyűlésre tartozó ügyek kivételével. Működésének ismertetése előtt . szólnunk kell a városi tisztikarról. . A város élén a főbíró állott. Az Építő Széken választották, amelyen az uradalom fiskálisa, (olykor tiszttartója) elnökölt. Részt vett rajta az egész lakosság, de a tisztújításon kívül az Építő Szék határozatokat nem hozott. A választás az uradalom több — általában három — jelöltje közül történt.

14 A főbíró felelősséggel tartozott, de úgy látszik, csak az uradalommal szemben,, amely fel is függeszthette. Hatásköre: a tanács elnöke; egy 1791-es instrukció szerint

1

* 12 rft. értékhatár alatt ítélkezhet, ítélete ellen a tanácshoz lehet fellebbezni extra dominum; végrehajtja és végrehajtatja a felsőbb rendeleteket; ellenőrzi a tűzrendészetet; foglalásokat hajthat végre bizonyos értékhatárig; végrendelethez, adásvételhez,, becsléshez kiszállhat; a várost képviseli; aláírja a város kiadványait; az 1838. XX. te. 4. §-a értelmében a szóbeli perek bíróságának elnöke. Működéséért fizetést, bizonyos eljárásai után diurnumot kap. Mentes a közterhek alól. Az írásbeli ügyvitelt a jegyzők látták el. Az Építő Széken választották őket, atanács jelölése alapján. A földesúri megbízottnak csak megerősítési joga volt. A főjegyző (hites első nótárius) rendesen évtizedekig viselte hivatalát, mindazonáltal minden tisztújítás idején a tanácsülésben erősítették meg állásában, míg az Építő Szék új főjegyzőt választott. Hatáskörét az említett instrukciókból, az esküformulákból,. és az iratokból ismerhetjük meg. Legfontosabb teendője a jegyzőkönyvek vezetése és mutatókkal ellátása. Előadója a tanácsüléseknek, ő szerkeszti és foglalja írásba az ítéleteket, községi határozatokat, örök, becs, osztály és végrendeletleveleket, pénzkiutalásokat; felülvizsgálja a számadásokat; vezeti a bevételi-kiadási naplót; ügyel a felsőbbség rendeletei végrehajtására. A városi levelestár (archívum) kezelése is az ő feladata: köteles rendezni, gyarapítani, adatai alapján a várost, (és a tanács tudtával az egyes polgárokat) segíteni. Működése fejében fizetés járt neki. Magánmunkálatokat is végezhetett, amelynek díját az instrukció is meghatározta.

16 Többnyire volt mellette egy vagy több rendes vagy tiszteletbeli aljegyző. Mivel kevés fizetést kaptak, 1808-ban le akart mondani az aljegyző. Ekkor a fizetését" szabad kvártéllyal egészítették ki. ök is végezhettek magánmunkálatokat, ezért küzdöttek a zugírászok ellen.

17 A honorárius (tiszteletbeli) aljegyzők fizetés helyett csak a magánmunkálatokért a felektől járó taksát, és kiküldetések esetén diurnumot kaptak. Többnyire a tanács jelölése alapján az Építő Széken választották őket, azonban egy adat szerint a főszolgabíró is nevezett ki tb. aljegyzőt.

18 Noha befolyásban a főbíró után következett,

19 a nótárius csak előadója és jegyzője a tanácsnak, hivatalosan az exactor az első a bíró után. A tanács három jelöltje közül választotta az Építő Szék. Olykor ketten szerepelnek egyszerre. Feladata az: 14 u. o. passim. 15 T. a regéci kamarai uradalom ügyvédlőjének 1792. XII. 26-án kelt instrukciója Tállya és Szántó városok részére. 16 Eskümintája: T. 1819. 25. f. 1169. 1822. 29. f. 64. L! még Kérészy i. m. 258, Kring i. m. 245. :r T. Jzk-ek, 1. k. 10/1808, 73/1809. sz. 18 1831. VI. 8-án nevezte ki Nemes Mráz Antalt honorárius vicenótáriusnak Tálylyára. T. Jzk-i. 1831. 66. f. 121. ia v. ö. Kring, i. m. 238—9. ö.