Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Kubinyi András: Tállya mezőváros levéltára / 80–89. o.

. Kubinyi András; Tállya mezőváros levéltára 81 Zemplén vármegye hatóságának, továbbá — bizonyos értelemben — a hegyaljai városok gyűléseinek volt alárendelve. A szőlőtermelés problémái egymásrautalták a borvidék helységeit. Már a XVII. sz. elejétől összegyűlnek időnként követeik és közös határozatokat hoznak. Noha csírái megvannak, nem alakult ki sem közös végrehajtószerv, sem közös ítélőszék. Ezeket valószínűleg a földesúr akadályozta meg. A XIX. században e gyűlések csak a szőlőtermelés és értékesítés kérdésével foglalkoznak. Általában a központi fekvésű Liszkán gyűltek össze. E gyűlésekre vonatkozólag az utolsó adat 1866 elejétől maradt ránk.

7 A város levéltára összefüggően csak az 1800-as évek elejétől maradt fenn. Nem térhetek itt ki a város régebbi hivatalszervezetére, hiszen célom a levéltár fennmaradt anyagának ismertetése. A XVIII. sz. végén Tállyán két elöljáróságot találunk: a városi nemesek közvetlenül a főszolgabíró alá tartozó szervét: a hadnagy széket, és a nem nemesek hatóságát: a földesúrtól függő városi tanácsot. A XIX. sz. elején a város egész lakosságát érintő ügyeket az inspektorális közgyűlés intézte. Ez választotta és számoltatta el a Tállya tulajdonát képező erdők inspektorait, továbbá az erdei és mezei kerülőket és a hegy bírákat. Foglalkozott egyéb közérdekű ügyekkel is: földesúri túlkapások, tűzkár elleni védekezés stb. A közgyűlésen a nemesek és polgárok közösen tárgyalnak és választják közös tisztviselőiket. A húszas évekig a járási főszolgabíró, vagy a nemesek hadnagya a gyűlés elnöke. Utána azonban néhány évig a gyűlésnek külön prézese és viceprézese van,

9 akiket évente választanak a városi «-birtokos urak« közül.

10 A gyűléseken a nemesség befolyása érvényesült. Kitűnik ez a felvett jegyzőkönyvekből is: a jelenvoltak névsorában a birtokos nemesek, a nemesek főhadnagya, és az egyéb nemesek neveinek felsorolása után tüntetik fel a városi főbírót és szenátorokat. Később leggyakrabban a nemesek főhadnagya elnököl. A gyűlés két inspektort választ: egy nemest (valószínűleg a hadnagyszék) négy jelöltje közül, és egy adófizetőt jelölés nélkül közfelkiáltással.

11 Hegybírónak három-három nemest és adófizetőt választanak.

12 A gyűlés teljes jegyzőkönyvét a város, és határozatait a hadnagyszék jegyzőkönyveibe vezették be. A jegyzőkönyvet közösen állította össze a város és a hadnagyszék jegyzői kara. A gyűlés kiadványait — gyér adataink szerint — a hadnagy és a főbíró írták alá, mert ők együtt képviselik a város »communitását«.

13 A nemesi előjogok megszűntével a inspektorális közgyűlés elvesztette értelmét, megszűnt, hatáskörét a város képviselőtestületi közgyűlése, illetve a tanács vette át. 7 Erről nem beszélhetünk itt részletesebben. Tállya régi szőlőjogstatutumát kiadta Vongrey Gusztáv: A tállyai törvények, Üj Magyar Museum, II. k. 138—147. 1641-ben a hegyaljai városok és falvak Mádon hoznak statútumokat. (AZT. 1915. 155. skk. 266. skk. 336. skk. 1916. 52—5.) 1719-ből Sárospatakon maradt fenn a hegyaljai városok szokásjog gyűjteménye (közigazgatási, büntető és perjog, magánjog) (kiadva folytatásokban: AZT. 1896—97.) Érdemes lenne jogtörténeti szempontból foglalkozni a hegyaljai joggal. Az 1866-os adat: Miskolci Állami Levéltár, Tállya v. levéltára (továbbiakban T.) Jegyzőkönyvek. 5. k. 1866. VI. 2. képviselőtestületi gyűlés 2. pont. 8 T. Jegyzőkönyvi iratok (Jzk. i.) 1819. 18. f. 772. 1825. 44. f. 722/377. sz. 9 Uo. 1825. 44. f. 685/362. 10 Birtokos és armalista-nemesek megkülönböztetésére 1. Majlát—Márkus: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században. Századok. 1943. 340, 347. 11 T. Jzk. i. 1825. 44. f. 686/363. 12 Uo. 1824. 40. f. 517. , 13 Uo. 1819. 18. f. 772. 8 Levéltári Közlemények