Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Maksay Ferenc: A Thököly-szabadságharc levéltára / 65–79. o.

A Thököly-szabadságharc levéltára 71 saját magyar küldöttetvei. Eleinte a bujdosók végleges ietelepülésének gondjai foglalkoztatták, majd élénk diplomáciai tevékenységbe kezdett, hogy érdekeit a karlócai békekötésben biztosítsa. Kapcsolatokat tartott fenn a lengyelekkel, franciákkal, moldvaiakkal s időnként a császár híveinek is írt leveleket. Gazdasági és családi ügyei mellett nem feledkezett el az európai politikai és hadiesemények szemmeltartásáról sem. Saját kezével írt naplójának itt őrzött töredéke az 1685 november—1686 január közti időben készült: hadi és politikai híreit, török tárgyalásait és a mindennapi eseményeket írja le benne. A leveleskönyvek és a naplótöredék egy részét kiadta Thaly Kálmán: Magyar Történelmi Emlékek. Írók. XXIV. kötet. A többi leveleskönyvés naplórészlet a XV., XVIII., XXIII. és XXXIV. kötetben jelent meg, egy kiadatlant a Forgách-család levéltára őrzi: 1705. A politikai vonatkozású iratok közül itt találhatók meg az 1683 januári kassai gyűlés fejedelmi előterjesztései a rendek válaszával, egy vitairat Thököly fejedelemségének törvényességéről, a fejedelemhez küldött egyik megyei követség utasítása, egy Thököly kérésére adott bizonyságlevél a németek pusztításairól és az 1687-i török athnámé. A többi irat: a fejedelemnek adott reverzálisok (hűségről, elvállalt tisztség lelkiismeretes ellátásáról), kezeslevelek (foglyokért), valamint termés- és jövedelemkimutatások. III. Thököly Szepesi Kamarájának iratai 4 csomó 1682. augusztus 14-én, Kassa elestével, Thököly kezére jutott I. Lipót király Szepesi Kamarája. Tekintettel arra, hogy a felkelők ekkor már elég tekintélyes terület birtokában voltak, ez a terület pedig még folyton növekedett és a mindjobban szerteágazó gazdasági ügyeknek egy szervnél való összefogása egyre szükségesebbnek mutatkozott: a fejedelem a Szepesi Kamara addigi szervezetét lényegében változatlanul hagyta s megbízta a szabadságáért küzdő Magyarország minden kincstári jövedelmének gondviselésével. Jelentések és kérvények már szeptember elejétől futottak be az új kezekbe került hivatalhoz, sőt szeptember 18-án

9 már megállapodtak az új tisztikar személyi összeállításában is. 3 tanácsost, 1 titkárt, 1 prefektust (praefectus universorum bonorum fiscalium, egyben számvevő: rationum exactor, ül. levéltárőr: conservator archivi is), 1 pénztárost (perceptor, proventuum, egyben postamester is), 1 fogalmazót, 1 segédlevéltárost, valamint irodai és levéltári »jegyzők«-et neveztek ki a Thökölyhez hű középnemesség és a volt császári hivatalnokok sorából. Az administrator üressé vált tisztét nem töltötték be, a vezetést — legalábbis a kamarai kiadványok aláírásának tanúsága szerint — két tanácsos látta el. Az utolsó hónapokban (1685 tavaszától a felkelés bukásáig) Jelenik Andrást nevezik »administrator perceptoratus huius Cassoviensis«-, majd »universorum proventuum partium regni Hungáriáé administrator«-nak.

10 A perceptoratus, a számvevőség, az archívum és utóbb a praef ectura vagy officina oeconomica többé-kevésbé különálló, alárendelt szervként működött.

11 A kamarai pénztárba kellett befolyni valamennyi kincstári jövedelemnek, vagy legalább — ha sürgős szükség miatt az utalványozott összeget már 9 III. 3., módosítva: szept. 23. u. ott. 10 III. 9. 1685., II. 3. 1685. 11 Tudunk kincstári ügyigazgató (causarum fiscalium director, másutt fiscalis et causarum principalium director: Szentiványi Menyhért) működéséről is.