Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Maksay Ferenc: A Thököly-szabadságharc levéltára / 65–79. o.
A Thököly-szabadságharc levéltára $7 nemesség és a belőle választott megyei vezetőség ellenállásával is küzdeniök kellett, határozott hangú levelekben követeltek Torna megye alispánjától, ül. a megyétől seregeik számára szállást és élelmet, követelték katonák küldését. A korszak legfontosabb forrásai a következő kiadványokban találhatók meg: Deák F.: A bujdosók levéltára. Bp. 1883. Uő: Gróf Thököly Imre levelei. Bp. 1882. Gergely S.: Teleki Mihály levelezése. Bp. 1905—26. 6—8. kötet. Szilády A.—Szilágyi S.: TÖrök-magyarkori államokmánytár. Bp. 1868—72. 5—7. kötet. II. Thököly Imre iratai • 2V2 csomó Thököly már igen fiatalon részt vett országos ügyek intézésében. Kiterjedt levelezése lebonyolítására bizonyára már az 1670-es évek végén titkárt és írnokot tartott maga mellett. Titkárságának, irodájának (secretaria, cancellaria) szervezete azonban csak 1682 tavaszán alakult ki véglegesen. Egy 1682. május 2-i keletű rendelkezés 4 szerint ebben a hivatalban első titkár (secretarius Primarius), pecsétőr (custos sigilli), titkársági alkalmazottak és írnokok (secretaristae et scribae) működnek. Az első titkár volt felelős az egész ügymenetért, különösképp a politikai jelentőségű kiadványokért. Valószínű — bár a szabályzatból nem derül ki határozottan —, hogy az ügyeket általában ő referálta a fejedelemnek. A szöveg csak annyit említ, hogy fontosabb ügyeket a fejedelem rendeletére összehívott udvari tanácsosok állásfoglalása nélkül nem szabad expediálni (praehabita ex ordinatione nostra instituenda consiliariorum nostrorum et primariorum aulae familiarium conferentia) s hogy azok a tárgyalás után szükség esetén ismét a fejedelem elé kerüljenek. Az »iktatókönyvbe« (leveleskönyvbe) csak a legfontosabb, »örök emlékezetre méltó« ügyeket kellett bevezetni. 5 A szervezettebb kancelláriai működés megindulásával egy időben kezdték ráírni a Thökölyhez érkezett levelek hátlapjára: kitől érkeztek és mikori keletűek. Ez a gyakorlat azonban nem vált rendszeressé. A bemutatás keltét (praesentatum) csak kivételképp vezették rá a beérkezett irat hátlapjára. A levelekre adott válaszokat külön íven fogalmazták meg, a kérvények elintézése azonban — a dátummal és a fejedelem aláírásával — az instanciák hátlapjára került. Thököly a kérvényezők ügyét egyes esetekben érdemi elintézés végett kamarájához, vagy belső emberei elé utalta. 1. hevelek Thökölyhez. 1670—1685. 2. Kérvények Thökölyhez. 1682—1685. 3. Thököly levelei. 6 1677—1686. Thököly Imrének 1677-ben nyílott alkalma először arra, hogy zárt erdélyi világából a politikai cselekvés terére lépjen. Élete most induló szakaszának (1677—1685) kezdetén lassan kivonja magát Apafi és Teleki Mihály hatása alól. A 20 éves fiatalember ügyesen keríti kezébe a hatalom szálait: 1680-ban a »bujdosó* hadak fővezére, 1682-ben — legnagyobb hadi és politikai sikerei után — fejedelem. * II. 5. 1682-i Leveleskönyv, Instructio secretariae. 5 Valószínűleg ennek a »prothocollum«-nak egy részlete maradt ránk 1682-ből: 1. II. 5. alatt. 6 A rendezés során itt csoportosították a fogalmazványokon kívül az azokat pótló tisztázatokat is. Ha a proveniencia-elvet nem törik meg ilyen módon, akkor a címzettek szerint beosztott levelek nagyon sok kis csoportban kaptak volna helyet és ez használhatóságukat megnehezítette volna. 5*