Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Maksay Ferenc: A Thököly-szabadságharc levéltára / 65–79. o.

86 Maksay Ferenc Erdődy levéltárba.

1 Az itthonhagyottak 1711 után ugyancsak a Szepesi Kamara kezére kerültek és onnan szétszóródtak. (ThÖköly-naplók és leveleskönyvek az esztergomi prímási levéltárban, a Forgách- és Jeszenák-család levéltárában, a Jankovichgyűjteményben.) A mostani gyűjtőmunka a Szepesi Kamara tulajdonába került s onnan 1773ban a Magyar Kamarába szállított iratokra terjeszkedett ki. Ezeket ugyanis — az egykori kamarai iratrendezések során — a legkevésbé megbecsült akták közti különböző sorozatokban helyezték el s most onnan, hogy a kutatás számára hozzáférhetők legyenek, egyenként kellet.t őket kiválogatni.

2 A rendezés az összegyűlt anyagból elsőnek emelte ki és a levéltár elején csoportosította a kuruc provenienciájú iratokat: az első kuruc felkelés (I), Thököly Imre (II) és Thököly Szepesi Kamarája iratait (III), a kuruc vezetőkhöz és Thököly tisztviselőihez írott leveleket (IV), a kuruc hadsereg katonai összeírásait és fizetési listáit (V), a felkelők és a császáriak közt folyt tárgya—Jások- iratait (VI) és a fönti csoportokban el nem helyezhető »vegyes« kuruc iratokat (VII); majd a Thököly-család iratait (VIII) és az Apafi Mihályéit (IX). A levéltár rendezői a hiányzó fogalmazványok pótlására minden sorozatba bevették a kiadott tisztázatokat is, melyek voltaképpen, illetékességüket tekintve, nem oda tartoznának, hanem azoknak az iratai közé, akikhez elküldték őket. Az itt felsorolt nagy csoportokon belül az egyes darabokat irattípusok szerint rendszerezték (pl. levelek, kérvények, pátensek, utasítások, naplók, másutt fogalmazványok, tisztázatok stb.). A következő három sorozatban bizonyos, egymástól alig elválasztható kuruc és labanc iratok típusaik szerint kerültek össze (peres iratok, tanúvallomások: X.; bizonyságlevelek, kezeslevelek, reverzálisok, elismervények: XI., levelek: XII., végül a többi császári irat részben provenienciája, részben irattípusa szerint nyert elhelyezést: XIII.).

3 A legkisebb rendezési egységeken belül az egyes darabok szoros évrendben követik egymást. A kutatónak segédeszközként egyelőre csupán áttekintő jegyzék áll rendelkezésére, mely részletesen feltünteti az anyag tagolását; az iratokát a legkisebb rendezési egységeken belül egyenként kell kézbe venni. I. Az első kuruc fölkelés vezetőinek levelei. 1672. 3 irat Itt csak néhány írásos emlékét őrzik az 1672-es, rövid idő alatt összeomló, első kuruc fölkelésnek. A fölkelők vezérei, akiknek sok helyen a bizonytalan magatartású 1 Ma az Orsz. Levéltárban: A Rákóczi-szabadságharc levéltára I. 1. »Felkelés előtti iratok« között. Lásd Iványi Emma cikkét: II. Rákóczi Ferenc politikai levéltára. Lt. Közi. 1954. 130 skk. és Thaly Kálmán tájékoztatásait: Magy. Tört. Emlékek. Írók XXXI., IV. 1., XXIII., XI. 1. skk., XXIV. 635. 1. skk., XXXIV. VI. 1. skk. 2 Legnagyobb részük az »-Archívum Familiae Thököly «-bői (a kamarai rendezések után megmaradt törzsből), a »Thökölyana«-ból, a »Lymbus«-ból, és a »Missiles«-ből került ki, de sok volt a »Miscellanea: Cameralia«, a »Diversae instructiones«, az »Acta publica« és a »Rationes Salinares«, meg az utóbb keletkezett »Történelmi emlékek« c. sorozatokban is. A válogatás nem terjedt ki a lajstromozott és jó segédkönyvekkel ellátott »Neoregestrata Acta« és »Urbaria et Conscriptiones« c. sorozatokra és egyelőre — idő híján — figyelmen kívül hagyta a kamarai levéltáron kívüleső gyűjteményeket (Üjkori Törzsanyag, Újkori iratok). Az »Archívum Familiae Thököly« és a »Thökölyana« természetesen egészében feldolgozásra került (tehát a korábbi időkre vonatkozó s javarészt a Thököly-családot illető irataik is), a szervetlenül összeállott s előbb-utóbb felbontásra kerülő sorozatokból pedig a rendezők minden 1672—1691 közt keletkezett iratot kiemeltek. 3 A X—

XIII. csoport labanc iratainak egy része a kamara rendezetlen gyűjteményeinek felbontásakor máshol kap majd végleges helyet.