Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Föglein Antal: Iratpusztítás és levéltárcsonkítás az önkényuralom alatt / 48–60. o.
50 Főglein Antal tását célzó rendeleteit csak azért, mert nem koronáztatta meg magát, nagy diadallal,, sőt egyes vármegyékben csúfosan (auf schimpflicher Weise) megsemmisítették. Kossuthnak és társainak szándéka, mondja, ma már mindenki előtt világos s így ez az; intézkedés a most lezajlott forradalom irataival szemben csak helyesléssel fog találkozni. A kormányzóság azonban ekkor még, úgy látszik, túl korainak vagy túl erősnek találta Andreánszky elgondolását. Azt felelte, hogy a magánjogi vonatkozású: és a közjavakat érdeklő ügyek elintézésénél néha mégis bele kell majd tekinteni a lezajlott másfél év vármegyei és városi protocollumaiba is; ezekre tehát, legalább egyelőre, még szükségük lesz a hatóságoknak. A protocollumok és ügyiratok megcsonkítása, vagy megsemmisítése csak zavart idézne elő; sőt, ezen iratok hiánya esetleg módot nyújtana, hogy megtörtént hibák, mulasztások elpalástoltassanak. Csak tartsa magát Andreánszky a kiadott rendelethez.* A következmények megmutatták azonban, hogy felsőbb helyeken az Obereommissär ajánlatát nem ejtették el teljesen és a túlbuzgó Andreánszky által elvetett mag termékeny talajra talált. Időközben ui. egy vagyonelkobzási parancs végrehajtása alkalmával egy helyen valóban találtak olyan elrejtett iratokat, amelyek kapcsolatban voltak a szabadságharccal. Erre a pest-budai katonai kerület parancsnoksága (Militar-Distrikts-Commandó) 1850. jún. 30-án 6363. sz. átiratában általános kutatás megindítását kívánta, amit a kerület miniszteri biztosa, Koller Ferenc, június 2-i 7889/1850„ sz. körrendeletében közhírré is tett. Szigorú parancsban utasította a kormánybiztosokat, hogy kutassák át a vármegyei levéltárakat, valamint azokat a vidéki épületeket is, ahol a magyar kormány hivatalai vagy kisebb irodái voltak és egy hónapon belül tegyenek jelentést, találtak-e a vidéken a forradalomra vonatkozó iratokat (Akten der Insurgenten Behörden): miniszteri rendeleteket, a rendeletekre tett jelentések fogalmazványait, jegyzőkönyveket s általában bármely a forradalmi tevékenységgel kapcsolatos iratot. A kutatást nemcsak vidéken, hanem Pesten is lefolytatták. Átvizsgálták Pest város levéltárát. Szén József városi és Vecseghy József törvényszéki levéltárnokok együttesen jelentették, hogy »forradalmi« minisztériumnak semmi irata nincs a város levéltárában; ami irat ebből az időből való, az mind csak magánosok ügyében érkezett és a levéltárat illető magánérdekű rendelet. Sor került Pest vármegye levéltárára is. Az addigi levéltárnok, Kecse Péter r ekkor már nem volt a helyén; a megszálló osztrák hatóság Kattekovich — 1848 óta Gerlóczy — Imrét, az addigi allevéltárnokot bízta meg a levéltár kezelésével, aki írásbeli jelentés helyett egyszerűen szóbelileg tagadta, hogy a levéltárban ily iratok léteznének. A Vigadó épületében, ahol az országgyűlés egy ideig ülésezett, voltak ugyanhivatalos iratok; de ezeket Pest megszállása után a III. hadsereg rendőri osztálya azonnal lefoglalta és elkobozta. A nemzetőrség iratai a szerviták épületében voltak őrizet alatt; ezeket, mint »-hasznavehetetleneket« elégették. A városház pincéjében találtak még vagy 16.000 példányt a függetlenségi nyilatkozatból; ezeket is a III. hadsereg rendőri osztálya foglalta le. 5 Ugyancsak elvitték a császári rendőrség emberei a líemzeti Múzeum épületéből, ahol a Felsőház tartotta üléseit, az országgyűlési irato4 OL. Ab. L. Geringen iratok: 11627/1850. 5 OL. Ab. L. Statthalt. 10139/1850. sz.
