Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái / 27–47. o.

A tihanyi apátság alapítólevelének problémái 33 Miklós-egyház és az 1267-es oroszkői szerzetesi cella ugyanarra a helyre vonatkozik. Annál kevésbé, mert a pápai oltalomlevél kelte után három évvel a tihanyi konventnek a veszprémi káptalan által átírt, 1270. évi oklevele záradékában említés történik »fratre Salamoné, prioré domus Sancti Nicolai de Vruzku«ről.

28 Ugyanennek a (szerzetes-)háznak priorjáról esik szó a tihanyi konvent 1322-i kiadványában.

29 1329-ben hallunk utoljára Oroszkőről, amikor ismét egy»fratre Salamoné, prioré Sancti Nicolai de Vruzku« a tihanyi konvent embereként a király kiküldöttjével együtt részt vesz Ábrahám és Rendes birtokok határának bejárásánál.

30 Ezt megelőzően azonban — Erdélyi szerint — többször olvashatunk arról, hogy sok más birtokos (a veszprémi káptalan, zirci apátság, fejérvári káptalan, az almádi és zalavári apátság, magánosok) mellett SzöUősön a tihanyi apátsággal együtt az .oroszkői remeteségnek is volt birtoka.

31 A XIII. századból s a XIV. század első negyedéből tehát kétségtelen hitelű írásos adataink vannak arra, hogy a tihanyi félszigeten remeteségben (cella), remetebarlangban szerzetesek éltek s hogy ennek a remeteségnek Oroszkő volt a neve. Mielőtt a föntebb feltett kérdésre: vajon ez az oroszkői remeteség azonos-e az alapítólevél és az 1211-es oklevél »Petra-«-jávai, válaszolnék, föl kell még néhány olyan adatot elevenítenem, amely nem hiteles vagy legalábbis nem kétségtelen hitelű oklevelekben maradt ránk. A Szent László nevében 1092-re datált oklevél, amelyet Erdélyi

32 szerint 1389—90-ben koholhattak, az olvasható, hogy a király Kozma tihanyi apát kérésére más kiváltságlevelek mellett megerősítette «•... litteras privilegiales... Sancti Stephani regis super pertinenciis capelle Sancti Nicolai et celle monachorum in loco Hurozkw, olim per quendam nobilem virum Huroz de eadem Tychon, divino cultui concavatis et per ipsum eidem celle donatis .. .«<

33 Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy e szöveg, nyilvánvalóan hibásan, a jelzőt a jelzett szóval helytelenül egyeztetvén, azt mondja, hogy az a bizonyos »Huroz« nevű tihanyi nemesember Szent Miklós kápolnájának és a szerzetes cellájának »tartozékait-« vájta ki. Kétségtelenül csak arról lehet szó* hogy a kápolnát és a barlangot (cella) vájta ki Orosz. A XIV. század végén tehát úgy tudták, hogy Szent Miklós egyháza és a szerzetesi cella emberi mukával kivájt, minden bizonnyal (Oroszkő!) kőbe, sziklába vájt barlangban volt. E kései hagyomány szerint a sziklabarlang az azt kivájó Orosz nevű nemes úr után kapta az Oroszko nevet. Bebek Detre nádor 1398. febr. 15-én kelt ítéletlevele 1397. nov. 17-én lefolytatott vizsgálata alapján Kövesden öt szőlőt, 62 hold szántóföldet és egy tornyot négy telekkel a tihanyi apátság jogos birtokának nyilvánít.

34 A vizsgálat 28 Uo. 534. 1. 29 Uo. 548. 1.: »Nicolae prioré de Orozku«. Hasonlókép 1312-ben »fratre Nicolao, prioré de Orozku« (Zalai Oklvt. I. 137. 1.) 30 Uo. 134. 1. és Veszprémi káptalan magánlevéltára. »Ábrahám J« — 1329. július 8. (O. L. Fényképgyűjteményben is.) 31 Ph. Rtört. X. 266. — Az ott idézett oklevelek közül a Zalai Okit. I. 173., 178,, 198. 1.-n nem említik kifejezetten Oroszkőt. Ezekben az esetekben Erdélyi, nyilván, előttem ismeretlen adatokkal kombinálva, következtetett Oroszkőre. Anjoukori oki., 1. 176. (1309.): Zalavár és Oroszkőnek van Szöllősön birtoka. 1314-ben a tihanyi konvent oklevelet adott ki arról, hogy egy Papsokáról való jobbágya Szöllősön négy hold földjét az ottani apátsági tiszt engedelmével eladta Arnold ispán jobbágyának. E négy hold észak felől »a parte terrarum Sancti Nicolai de Vrusku« feküdt. (Ph. Rtört. X. K 547. 1.) 32 Erdélyi: Krit. Oki. i. h. 265—282. 1. 33 Ph. Rtört. X. köt. 496—497. 1. 34 Eredetije O. L. Dl. 8389. Kiadása: Ph. Rtört. X. k. 602—608. 1. 3 Levéltári Közlemények