Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Párdányi Miklós: Archives Biblitheques et Musées de Belgique, T. 23–24. (1952–1953) / 366–368. o.

Irodalom 36T csak saját országának speciális viszonyai között, hanem széles nemzetközi perspektívában tárgyalja. Állandó rovatok: a levél tárügyi krónika, amely a belga levéltárak személyi változásain kívül igyekszik a levéltárügy terén történt eseményekről rendszeresen beszámolni, továbbá az érdekelt szakmák elhunyt munkatársairól írt nekrológok s az egyesület közgyűléseiről felvett jegyzőkönyvek, amelyekből jó képet kapunk a belga levéltárosok munkásságáról. Az 1952. évi kötetből megemlíthetjük BETERAMS cikkét, amely a belga forgalmi adóügyek irataiból keletkezett levéltári iratsorozatnak értékét mutatja ki az ország gazdasági életének beható megismerése s a gazdasági és adópolitika helyes irányítása szempontjából, szép példát nyújtva a levéltárak értékére az államgazdaság szempontjából. — Ugyanezen évfolyamban beszámolót olvasunk a párizsi nemzeti levéltár filmtárának újabb fejlődéséről, leltározásának módjáról. — A krónika rovat többek között a hágai holland Rijksarchief (országos levéltár) 150 éves jubileumával kapcsolatos nagyértékű kiállításról számol be. — Itt olvasunk arról a nagy akcióról is, amelyet a belga Tudományos Kutatás Nemzeti Alapja (Fonds National de la Recherche Scientifique) kezdeményezett a külföldi levéltárakban létező, Belgiumot érintő anyag mikrofilmezésére. A többszázezer lapra terjedő anyagot, biztonság céljából, több példányban fényképezték le, s több helyen tették le őrizetbe, így a négy belga egyetem mindegyikén is. A Revue Historiqué-ban megjelent cikk kapcsán egy közlemény beszámol a vállalati levéltárak ügyében' történt újabb törekvések eredményeiről. A francia levéltárak igazgatósága 1949-ben egy magángazdasági alosztályt létesített, amely egy tudósokból, levéltári és gazdasági szakemberekből alakult »védelmi bizottság«; által támogatva, arra törekszik, hogy lehetőleg összegyűjtse, vagy legalábbis felügyelete alá vonja a különböző magánvállalatok levéltárait. Az 1952. évi kötetben beszámolót kapunk a francia levéltárosoknak ez évben tartott negyedik kongresszusáról is, amely nagy figyelmet fordított a mikrofilmezés kérdéseire s ezzel kapcsolatban a más országokban lévő, Franciaországot érdeklőanyag filmezésére. Ezzel kapcsolatban merült fel egy nemzetközi »bank« alapításának gondolata, amely a nemzetek közötti filmkölcsönzés ügyét irányítaná és lebonyolítaná. Ezen a kongresszuson felmerült továbbá»egy történelmi kutatások köz

7 pontja létesítésének terve is, abból a célból, hogy a befejezett kutatásokat nyilvántartva megakadályozza azt,, hogy egymásról nem tudó kutatók esetleg hiábavalő kutatásokat végezzenek azonos tárgykörben. Egy másik indítvány azt kívánta elérni, hogy minden minisztériumi osztályhoz helyezzenek el egy képzett levéltárost az: ottani selejtezések irányítására, mutatva, hogy a selejtezés problémájának súlyát az ottani levéltárosok is mind jobban érzik. Az .1953. évi számból is több cikket kell kiemelni. így LAMBERT nemcsak az ismertetett folyóiratnak negyedszázados történetét adja, hanem általános képet ad a belga levéltári szakfolyóirat s a levéltárosok szövetsége kialakulásáról és történetéről is. Az első levéltári szakkérdésekkel foglalkozó folyóirat, a »Revue des bibliothéques et des Archives« 1903-ban indult meg^ 1907-iben megalakult a levéltárosok és könyvtárosok egyesülete is, amely munkásságáról eleinte ebben a folyóiratban, rövidesen azonban önálló »Bulletin«-ekben adott számot évről-évre. Belgium német megszállása 1914-ben félbeszakította a további fejlődést, de amikor 1919-ben Belgium felszabadult, a folyóiratot »Archives et Bibliothéques de Belgique' címmel állították vissza. A múzeumok tudományos tisztviselői már 1913-ban csatlakoztak levéltári és könyvtári kollégáik szövetségéhez, 1926-ban ezt az eleinte csak tényleges helyzetet alapszabálymódosítással is leszögezték s ennek megfelelően kapta a folyóirat 1928-tól kezdve a múzeumokat is tekintetbe vevő jelenlegi címét. 1934 óta az eredetileg kisebb terjedelemben, de havonta megjelenő folyóirat félévénkint, de nagyobb terjedelemben jelenik meg, hogy nagyobb lélekzetű tanulmányok megjelenését is lehetővé tegye. A második világháború alatt az egyesületi munka teljesen szünetelt, hogy el lehessen kerülni a németekkel való együttműködést. 1946-tól kezdve jelenik meg újból s 1953-ban már évi 300 lapnyi terjedelemben 550 példányban jelent meg, ami a belga közoktatási kormányzat és a belga egyetemi alap jelentős támogatásának köszönhető. E. SABBE cikke jó ismertetést ad az Egyesült Államok levéltárügyének kialakulásáról és jelen helyzetéről. Az amerikai levéltár-ügy — bár szórványos esetekben már korábban is történtek állami intézkedések a levéltárakra vonatkozólag —