Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Bélay Vilmos: Voproszi Isztorii, 1952–1955. / 349–350. o.

Irodalom 349 tumkiadás szabályzattervezetének megvitatása* című, L. N. PUSKARJEV és J. U. TOMASEVICS által közösen írott cikk. Ez részletesen beszámol arról a tudományos értekezletről, amelyen a szovjet levéltárosok és történészek alaposan megvitatták az 1954-ben készített archeográfiai szabályzat tervezetét. A folyóirat második számának anyaga nem csoportosul egy főtéma körül, mint az elsőé. A leközölt. dokumentumok közt találunk olyanokat, amelyek a fémmunkásoknak a mezőgazdaság kollektivizálásáért 1930 tavaszán megindított kampányban való részvételét tükrözik. Egy másik iratcsoport, ugyancsak a szovjet korszakból, a moszkvai, leningrádi és ivanovo-voznyeszenszki textilmunkások patronátusmunkáját ismerteti, amelyet a középázsiai gyapottermelők megsegítésére végeztek. Van egy harmadik dokumentumcsoport is, amely ugyancsak a szovjetkorszak, pontosabban a polgárháború korának eseményeit világítja meg: az orosz munkások segítségét Ukrajna proletariátusának 1918-ban. A továbbiak közül kiemelkedik az a «ikk, amelyik V. I. Lenin külföldről, Párizsból és Svájcból küldött referátumait közli az 1905—1917. évekből. Egy tanulmány az amuri kozák katonai egységek tevékenységét és belső életét szemlélteti az első világháborút közvetlenül megelőző időben, egy másik a cári önkényuralom pénzügyi helyzetét dokumentálja az orosza japán háború korszakában. Külön cikk foglalkozik V. I. Lenin ismeretlen iratainak kutatásával, egy másik pedig a helyi pártlevéltárakkal és azok legfontosabb feladataival. L. N. KRIVOSEIN cikke azokról a munkálatokról számol be, amelyeket a Szovjetunió levéltári szervei és állami levéltárai a szovjet mezőgazdaság aktuális kérdéseinek megoldása érdekében végeztek. — O. J. KARNOUHOVA az utolsó években készült szovjet levéltári leltárak hiányosságait elemzi, többek közt a terminológia egyenetlenségét, a leltározóknak azt a szokását, hogy a legkisebb ellenállás vonalán haladnak munkájuk során, vagy hogy a címek kialakítása következetlen. A cikk nagyon hasznos szempontokat nyújt mind maguknak a levéltári leltár összeállítóinak, mind pedig azoknak, akik a különböző személyek által készített leltárakat kiadványként való megjelenítés céljából szerkesztik. — V. A. KONDRATJEV A. F. Mozsaiszkij, a kiváló orosz aviatikus tevékenységével kapcsolatos iratanyagot ismerteti. — V. A. TUGOLUKOV az alsó-amuri terület állami levéltárainak anyagát abból a szempontból vizsgálja, hogy milyen adatokat tartalmaz a távolkeleti kis népek mezőgazdasági kollektivizálására vonatkozólag. — A folyóiratban A. N. NYIKOLAJEVA ismerteti A Sztyepan Razin-féle parasztháború c. dokumentumkiadvány I. kötetéi <1666—1670. évek). — V. I. VjALlKOV a Doni kozákok 1812-ben c. dokumentumkötetről tájékoztat. — Egy kisebb cikk a moszkvai Lenin Könyvtár kézirattárának új kiadványát ismerteti. Ebben a kiadványban részben leltárak, részben az újabb szerzemények ismertetése, részben pedig forrásszövegek olvashatók. — G. K. FlLCSAGOVA beszámolót írt a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatósága 1954 végén tartott tudományos értekezletéről, amelyen 110 résztvevő közül 60 működő hivatal levéltárosa (irattárosa) volt. Az értekezlet éppen azt tartotta feladatának, hogy a hivatalok, szervezetek és vállalatok iratkezelését és ügyintézését az állami levéltárak segítségével megjavítsa. — I. D. ANASKIN az ukrán levéltári dolgozók értekezletének anyagát foglalja össze rövid beszámolójában. Bélay Vilmos VOPROSZI ISZTORII Insztyitut Isztorii Akagyemii Nauk SzSzSzR. Moszkva. 1952^1955. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének havi folyóirata füzetenként 12 ív terjedelemben tájékoztat minket a szovjet történettudomány legjobb képviselőinek munkáiról. Egy-egy füzet rendszerint egy-egy elvi kérdésben iránymutató jellegű vezércikket tartalmaz, majd öt-hat nagyobb terjedelmű önálló tanulmány következik. A folyóirat történettudományi jellegű. Kifejezetten levéltári kérdéseket külön cikkben ritkán tárgyal. Ezek sem levéltári elméleti vagy gyakorlati kérdésekről szólnak, hanem egy-egy állami levéltár anyagát ismertetik. Átlag minden harmadiknegyedik füzetben olvashatunk a Szovjetunió valamelyik állami levéltáráról, főleg abban a vonatkozásban, hogy a kutató milyen történettudományi kérdésekre talál ott anyagot.