Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Bélay Vilmos: Voproszi Isztorii, 1952–1955. / 349–350. o.

350 Irodalom Így az 1952. évfolyam 2. számában P. A. BORODKIN az Altáji Határvidék állami levéltárát ismerteti, 6. számában P. F. JERMOLAJEV a Csuvas Autonom Szovjetköztársaság állami levéltára forradalomelőtti fOndjainak és J. P. SARAPOV a Vologdai Terület állami levéltárának anyagát ismerteti. — A 9. számban olvasható N. A. BURKOVA közleménye a Sztavropoli Határvidék állami levéltáráról. — A 10. számban több levéltárismertetést találunk: A. A. PREOBRÁZSENSZKIJ a Krasznojarszki Határvidék, G. P. ANDREJEV a Novgorodi Terület, A. V. KOZLOVA a Vlagyimiri Terület és végül Sz. A. KURSZÁNov az Oreli Terület állami levéltárának anyagáról ad tájékoztatót. — A 11. számban T. D. ROZSKOVA a Tyumeni Terület állami levéltárát ismerteti. Az 1953. évfolyamban a 2. számban olvasható V. I. MALÜSEV közleménye a moszkvai Állami Történeti Közkönyvtár kézirattáráról. Az anyag a XV. századig nyúlik vissza, főleg irodalmi művek kéziratai: történeti mondák és híres írók naplói,. valamint munkáik kézirata. — Az 5. számban D. V. SMIN ÉS E. Z. SEHTMAN közölnek tudósítást a Zsitomiri Terület állami levéltáráról. — A 12. számban P. V^ SzuPRUN és 1- L- PORTNOJ közös cikke ismerteti az Odesszai Terület állami levéltárát és ugyanezen számban V. I. MALÜSEV a Pszkovi Terület »Vidékismertető Múzeumá-«-nak kézirati gyűjteményét. Amint a cikk írja, ez az anyag elsősorban Pszkov és környéke XVI—

XVIII. századi gazdasági viszonyaira ad felbecsülhetetlen értékű adatokat. Az 1954. évfolyam 7. számában Z. TAGAROV az Irkucki Terület, a 10. számban G- A. MALINYIN a Szaratovi Terület állami levéltára anyagát elemzi. A cikkek egyenként való ismertetésétől eltekintünk, mert szerkezetük, felépítésük azonos. Egyik ilyen, még 1951-ben ugyancsak a Vopröszi Isztoriiban (5. szám) megjelent levéltárismertetést, amely a Penzai Terület állami levéltárával foglalkozik, a Levéltári Híradó II. évfolyama (1952. október—december) teljes terjedelmében közölte magyar fordításban. Egy-egy ilyen levéltár ismertetés megmondja, hogy a levéltárat melyik évben szervezték, illetve állították fel. Tájékoztat a levéltár belső tagolásáról, a benne őrzött fondok számáról, valamint az anyag évkoréról. Megtudjuk, hogy milyen fontosabb hivatalok irathagyatékát találjuk meg a levéltárban. Az ismertetés külön is meg szokta jelölni azokat a témacsoportokat, amelyekre vonatkozólag értékes forrásanyagot tartalmaz a levéltár, különös tekintettel az osztályharc kérdéseire. Minden esetben tájékoztat arról, hogy valamelyik nagy parasztháború (Bolotnyikov, Sztyepan Razin, Pugacsov stb.) eseményeire és lefolyására érdemes kutatni benne. Az ismertetés ezután felsorolja a forradalom és polgárháború korszakának fontosabb fondjait, végül a szovjet korszakot megvilágító sorozatokat. Kétségtelen, hogy a levéltári kutatást is végző történészek nagy haszonnal tanulmányozhatják ezeket a legszélesebbkörű nyilvánosság elé bocsátott levéltárismertetéseket. Meg kell azonban említenünk azt a körülményt is, hogy a viszonylag nagyobbszámú levél tárismertetésen kívül olykor egy-egy mástermészetű levéltári vonatkozású közleményt is találhatunk a Vopröszi Isztorii hasábjain, érdeklődésre tarthat számot az 1954. évfolyam 9. füzetében három szerző: Sz. V. ZSITOMIRSZKAJA, I. M. KUDRJAVCEV és B. A. SLIHTER által írt cikk, amely a kutató történészek szempontjából bírálja a szovjet állami levéltárak munkáját. A cikk írói nagyobb segítséget várnak munkájukhoz a levéltári dolgozóktól. A most vizsgált három és fél évfolyamban több olyan cikket találunk, amely a magyar történettudomány helyzetét vázolja, sőt több olyan cikket is, amelyet magyar történészek írtak. Így az 1953. évfolyam 7. számában olvashatjuk J. V. TARLE, A. M. PANKRATOVA és P. N. TRETYAKOV, három vezető szovjet történész beszámolóját a budapesti nemzetközi történészkongresszusról, az 1955. 1. számban V. L. IZRAELJAN és J. I. CSERNYAK cikkét a Századok-ról, a Magyar Történelmi Társulat közlönyéről, ugyanebben a számban M. A. PAVLUSKOVA cikkét a XI—

XIII. századbeli magyar parasztságról. RÉTI LÁSZLÓ cikkét Lenin és a Magyar Tanácsköztársaság címmel, végül NEMES DEZSŐ cikkét a magyar népi demokrácia megszületéséről. Bélay Vilmos