Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Bélay Vilmos: Isztoricseszkij Arhiv, 1955., 1–2. / 348–349. o.

348 Irodalom tárosképző iskola abban különbözik a francia és osztrák iskoláktól, hogy a hallgatóknak már beiratkozáskor igazolniok kell az egyetemi végzettséget. 1947-ben Marburgban új iskolát nyitottak a nyugati megszállás alatt álló országrész számára,, amelyen a segéderők képzésére is szerveztek tanfolyamokat. B. A. SALETORE az indiai levéltárcsképzésről tájékoztat. A levéltárosképző iskola csak a háború után, 1946-ban kezdte meg működését. Három, különböző színvonalú tanfolyamot tartanak, melyek időtartama két év, egy év és fél év. Az iskola szigorúságára jellemző, hogy az 1948. évi kétéves tanfolyamra 100 jelentkező közül mindössze 13-at vettek fel s ezek közül csak 5 kapott oklevelet. A levéltárosképzést 1952-ben átszervezték. Jelenleg két oktatási forma létezik: egyéves tanfolyam a történelemszakot végzett hallgatók számára és évenként kétszer tartott 3—3 havi kiképzés, amelyen kizárólag a központi kormányzat alkalmazottai vesznek részt. B. GlLLE a mikrofilmezés egyes technikai kérdéseivel foglalkozik. W. BARROW a papír rongálódásának okaival, foglalkozik. Megállapítása szerint a rosszminőségű, savat és egyéb ártalmas anyagot tartalmazó papír rongáló hatást gyakorol a mellette lévő iratokra is. Ezért azt javasolja, hogy a rosszminőségű papírból készülő utalólapok, borítólapok, őrjegyek papírját használatbavétel előtt szigorú kémiai vizsgálatnak vessék alá. A folyóirat harmadik részében az 1952-ben megjelent levéltári vonatkozású közlemények bibliográfiája van és kiegészítéseket tartalmaz a folyóirat 2. kötetében megjelent bibliográfiához. A »Krónika« rovat, amelynek alcíme »A világ levéltárainak működése 1945—52 között«, beszámol a levéltárak pánamerikai bizottságának, a skandináv levéltárosok kongresszusának, a spanyol és latinamerikai levéltárosok és könyvtárosok első kongresszusának munkálatairól s rövid híreket közöl 26 ország levéltári munkájáról. A Magyarországról szóló részben »Üj levéltári törvény« cím alatt az. 1947:XXI. tc.-t ismerteti. Bekény István ISZTORICSESZKIJ ARCHIV Izdatyelsztvo Akagyemii Nauk SzSzSzR, Moszkva 1955. 1—2. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézete a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Marx—Engels— Lenin—Sztálin Intézettel és' a Levéltári Főigazgatósággal közösen indította meg ezt az új levéltári folyóiratot. Bár a címe teljesen azonos, nem tévesztendő össze azzal a folyóirattal, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézete adott ki 1946 és 1953 között. Ez utóbbi, két esztendővel ezelőtt megszűnt folyóirat, főleg a feudális korszak dokumentumainak kiadásával foglalkozott: a benne közölt dokumentumok túlnyomó többsége a XIX. század vége előtt, legalább a felük a XVI—

XVIII. században íródott. Az új Isztoricseszkij Archiv elsősorban a szovjet korszak és az azt megelőző évtizedek munkás- és parasztmozgalmainak történetét kívánja bemutatni. Ennek megfelelően a dokumentumok XIX—

XX. századiak. - .. Az 1. szám, az 1905. évi forradalmi megmozdulások ötvenedik évfordulója alkalmából, az Októberi Forradalom eme nagy főpróbájának eseményeit tárja fel egykorú iratok, röplapok, tanúvallomások, feljegyzések közzétételével. A dokumentum-közlést követő második részben önálló cikkeket, rövid közleményeket, könyvismertetést, bibliográfiát és krónikát közöl. N. Sz. KOMAROV a cári Oroszországból Svájcba emigrált forradalmárok tevékenységét világítja meg számos értékes adattal. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt genfi könyvtára és levéltára jelenleg a moszkvai Marx—Engels—Lenin—Sztálin Intézet őrizetében van. V. R. HODORKOVSZKIJ az első orosz forradalom történetére vonatkozó fotodokumentumok szemléjét állította össze. A folyóirat részletesen megvitatja a »Trudi Moszkovszkogo Goszudarsztvennogo Isztoriko-anchivnogo Insztyituta« c. sorozat 5. kötetét. A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet Munkái említett kötetében többek közt A. V. Csernov »A levéltárügy kiépítése az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaságban az első ötéves terv időszakában« és K. G. Mityájev »Ügyintézés és a levéltárak« c. cikkét közlik, ezeknek ismertetése is megtalálható az említett kritikai közleményben. Különleges érdeklődésre tarthat számot a Krónika rovat »A dokurhen-