Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - FORRÁSKÖZLÉS - Hazai György: A Topkapu Szeráj Múzeum levéltárának magyar vonatkozású török iratai / 286–295. o.

A Topkapu Szeráj Múzeum levéltárának magyar vonatkozású török iratai 289 lottak le. 17 A követnek Mátyás megeskettetéséről való említése is utal a béke­szerződéssel való kapcsolatára. 11. Mátyás és II. Bajezid 2 évre szóló békekötésének okmánya. 1 * Ezt a szer­ződést tudomásunk szerint az 1483-ban kötött és 1488-ban lejárt 5 éves béke-meg­állapodás folytatásaként kötötték 19 és 1490 októberében járt le. 20 1. Juszuf szendrői bég jelentése a szultáni udvarnak a magyarok mozgo­lódásáról, Szendrő várának helyzetéről. 1486 vagy 1487 májusából. TSA. E. 5458. Juszuf a beérkezett kémjelentések alapján közli, hogy a király Budinon túl, Szegednél folytatja seregének toborzását. Céljuk az, hogy a török sereg arab földön való tartózkodását kihasználva, Szemendre ellen törnek, Nist és Aladzsa Hiszárt is felégetik. A beérkezett kémet, akinek közlései feltétlenül hitelt érdemelnek, az udvarhoz küldték. Juszuf kéri Szemendre helyzetének felülvizsgálását. A várnak 4000 lőrése van. Mohammed szultán idejében épült. Három sarkában és egy kapujában összesen négy tornya van, amelyek mind­egyikéhez ostrom esetén 100—100 harcos szükséges. A vár legénysége most 700 azabból és 300 janicsárból áll. 21 Szükség volna még 1000 janicsárra, 30 ágyúsra és 300 zsák puskaporra. Ha több katona volna, minden lőréshez legalább egy­egy harcos jutna. Az egyik szandzsákbégnek a várban kell tartózkodnia, míg a másiknak a tartományt kell kormányoznia. Legutóbb is így volt. 22 Szemendre tapasztalt dizdárja 23 szerint is nehéz az, hogy a várkatona ostrom esetén har­coljon, és ugyanakkor a réseket is betömje. Szófiából és Filibéből 400 voj­nukra 24 volna szükség.. Ezeket könnyű, volna a fellegvárban elrejteni. Jó volna Szófiában toborzást tartani, nehogy a" vidék az elhanyagoltság látszatát keltse. 17 Az 1488-as követségre 1. Bonfini IV. tiz. VII. köt. 471; Pray i. p. IV. 1. III. 198; Katona, Epitome... p. II, 519; B. Linck, Annales... II, 288; Cureus, Beschreibung des Landes Schlesien... 368; Tichtels Tagebuch 45—46. (FRA. I.); Schmitth i. m. 56; Valentini Cézár ferrarai követ jelentése. Nagy—Nyári i. m. III. 374—76; Beatrix levele Herkules ferrarai herceghez, uo. III. 377—78; Teleki i. m. V, 461; Engel i. m. 449; Zinkeisen, Geschichte des osmanischen Reiches. III. 500—501. 18 A török levéltári katalógus 1481-re datálja az iratot. Arsiv Kilavuzu II. f. 144. (Engürüsz esz.). 19 Az 1483-as békére, majd az 1484-es moldvai konfliktusra 1. Teleki i. m, 274—76; 302—304; Fraknói, Mátyás... diplomatái 146—148; Fraknói, Mátyás király levelei. II. 273—75, 286, 293; Fraknói, A Hunyadiak és a Jagellók kora 284; Elekes Lajos: Mátyás Emlkv. 195; Hammer i. m. 287—89; Engel i. m. 434; Szerémi í. m. 19. Az irodalom az 1488-as tárgyalásokkal kapcsolatban általában a béke három •éves meghosszabbításáról beszél. Ez azonban, amint magából az iratból is kitűnik, nem állja meg a helyét. 20 Az 1488 és 1490 közötti magyar-török követváltásokra és a további béke­tárgyalásokra 1. Fraknói, Mátyás... diplomatái 149; Fraknói, Pecchinoli Angelo pápai legátus Mátyás udvaránál 45, 54, 59, 80; Cureus, Beschreibung des Landes Schlesien 368—369; Nagy—Nyáry i. m. .IV, 396—7; IV, 160—161. 21 A vár leírását 1. Teleki i. m. IV, 493. 22 Erre a taktikára 1. Teleki i. m. V, 241—242. 23 'Várnagy', 'várparancsnok' jelentésben. 24 A vojnukokra vonatkozólag 1. Vera P. Mutaféieva, Kam väprosa za polo­zenieto na vojnuskoto naselenie. Szófia 1951.; J. Kábrda, Les anciens registres turcs des Cadis de Sofia et de Vidin. Archiv Orient. XIX. (1951), 366. (A kérdés bibliográfiája). 19 Levéltári Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents