Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - FORRÁSKÖZLÉS - Hazai György: A Topkapu Szeráj Múzeum levéltárának magyar vonatkozású török iratai / 286–295. o.
290 . Hazai György Juszuf szendrői bég jelentése a beérkezett kém híreiről, Szendrő védelmi készületeiről. 1468 vagy 1487 május. Jelzet nélkül. Juszuf közli, hogy dzsemázi ül-ewel hónap 29-én 23 beérkezett kéme hírül adta, hogy Kenéz Dimisváron 7000 emberrel készülődik, a király pedig Budim tájékán rendezi seregét. Dzsemázi ül-áhir hónap 10-ig 26 bizonyos, hogyelindulnak. Jelenti, hogy az ellenség megérkezésekor a várba be fog zárkózni, s kéri, hogy a tartomány igazgatására egy szandzsákbéget küldjenek ki. Legutóbbi jelentésére hivatkozva ismételten kéri, hogy küldjenek Szemendrébe harcosokat. A vár megerősítéséhez janicsárokra és azabokra volna szükség. Ezek csak addig maradnának a várban, amíg a gyaurok toborzása tart. 3. Juszuf szendrői szandzsákbég jelentése a magyarok mozgolódásával kapcsolatban tudomására jutott hírekről. 1486 május vagy 1487 június. TSM_ E. 8584. Juszuf hivatkozik a Jígit pasa által érkezett rendeletre, amely meghagyta, hogy a magyarok toborzására vonatkozó minden hírt jelentsen, s közli r hogy a sereg fegyverbe állása tovább tart. Kenéz körül a végek összes bánja és katonája összegyűlt. A seregnek a zsoldot is kifizették. Ügy volt, hogy a sereg dzsemázi ül-áhir hónap 20-án 27 (amely pénteki nap) indul el. Bizonyos az, hogy igen sokan vannak, azonban az, hogy merre tartanak nem ismeretes. Egyesek -szerint a császár ellen vonulnak, mások szerint a végekre fognak törni, mivel ezek teljesen védtelenek. További hírek szerzésére állandóan kémeket küldenek ki. 4. Juszuf szendrői bég jelentése a magyar sereg elindulásáról, magyar területen járt felcserének híreiről. 1486 június vagy 1487 június. TSA.' E. 2560. Juszuf hivatkozik a korábban szerzett közlésre, hogy az ellenséges sereg dzsemázi ül-áhir hónap 20-án 28 (amely pénteki nap) útnak indul. A sereg most valóban elindult Budim felé. Kiküldött embereink két gyaurt elfogtak. Ezek azt mondták, hogy a király a nagy sereg gyűjtésével a császárt akarta megfélemlíteni. Szívesen kötne ugyan vele békét, de csak azzal a feltétellel, hogy az elvett várak és tartományok a kezén maradnak. A császár azonban így nem hajlik a békére. A király a császár követének érkezését meghallva, Kenéz Pavelhez hírnököt küldött, hogy a végek katonái és martalócai közül 500 embert török ruhába öltöztetve sietve küldjön el. Ennek emberei a vidéken sok turbánt és köpenyt vásároltak. Ezután az embereket a királyhoz küldte. A király a török segítségre való hivatkozással, a császári követet akarta megfélemlíteni. A Szemendréből és Brancsovából áttelepült és Milosr. vezetése alatt álló gyaurokat is (mintegy ezer főt) török ruhába öltöztetve fel akarta vonultatni. A Jahsiogluk két lova lesántult és ezért beslü 29 katonáink közül Ali nevű felcsérünket kölcsönkérték. Ez el is ment, s Dimisváron túl Nádiakon Jahsiogluvál is találkozott. Ez igen sokat kérdezősködött Szemendre és Kovilocs állapota, megerősítése felől. A felcser mindenre helyesen válaszolt, maga pedig azt a hírt hozta, hogy a gyaurok Szemendre ellen akarnak törni. A kuvini és belgrádi bánok az azabok és janicsárok érkezése miatt igen nyugtalankodtak, Juszuf sietve megnyugtatta őket, hogy a béke és barátság; továbbra is fennáll, s a szultán az 1000 janicsárt és 1400 azabot a vár vedel25 1486 : VI. 2. vagy. 1487 : V. 23. 26 1486 : VI. 13. vagy 1487 : VI. 3. 27 1486 : VI. 23. vagy 1487. VI. 13. 28 L. 27. sz. jegyzetet. 29 Török fegyvernem. .
