Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Oltvai Ferenc: Szocialista iparvállalatok szervezete és iratai / 272–285. o.

274 Oltvai Ferenc Korunk társadalomtörténete törvényeinek tanulmányozásához, a szocialista építés, elősegítéséhez döntően fontos adatokkal járulhatunk hozzá az iparvállalatok irataiból. Az, iparvállalat tervének teljesítése folyamán gazdasági műveleteket hajt végre. Legfontosabb gazdasági tevékenysége: eszközök megszervezésére és felhasználására, munkaerők alkalmazására és megfizetésére, kész termékek értékesítésére, más vállalatokkal, intézményekkel és személyekkel szembeni elszámolások végrehajtására irányuló műveletekből áll. Lényegében ezek a gazdasági műveletek megváltoztatják a vállalat tevékenységéhez az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök összetételét, ül. azok forrásait. Ezek a változások a könyvviteli iratokban tükröződnek. Az iparvállalatok gazdasági műveletei tehát tartalmuk szerint, a termelés, forgalom és elosztás műveleteire tagozódnak. Az egyes vállalatok mind az elvégzendő feladatok, mind pedig nagyság tekintetében különböznek egymástól. A különböző tevékenységi körök nem találhatók meg minden vállalatnál. Vannak olyan tevékenységi körök, amelyeket a vállalattól egy felette álló szerv, pl. tröszt vesz át. Ezek olyan iratfajtákat is létrehoznak, amelyekkel ez iparvállalatnál nem találkozunk. Az iparvállalatok szervezetét a felsőbb hatóság teljes részletességgel nem határozza meg, lehetőséget adnak arra, hogy egy-egy vállalat szervezetében a vállalat sajátos adottságainak, részben a vállalat káderei egyéni adottságainak megfelelően legyen kialakítva a szervezet, — amely a feladatokkal is változik. Átalakul ennek megfelelően az ügyvitel, az iratkezelés módja is. II. A SZOCIALISTA IPARVÁLLALATOK SZERVEZETÉRŐL A következőkben a fejlődés jelenlegi állapotának megfelelő egységes iparvállalati felépítést ismertetünk. Tekintettel arra, hogy az ismertetés középnagyságú vállalatra vonatkozik, figyelembe kell venni azt, hogy mind az adminisztratív osztályok, de különöskép a gyártó üzemeknél: a) A termelés méreteitől függően nagyobb vállalatnál a munkamegosztás már kiterjedtebb, ezért a szervezet még szétágazóbb, rníg kisebb vállalatnál összevontabb. b) A szakmai sajátosságóktól függően (textil, gép, élelmezés stb.) egyrészt az adminisztrációs szervek feladatai is a szakmához alkalmazkodnak, másrészt a termelő üzemeket a gyártás műszaki jellegzetességeinek megfelelően szervezik meg. Az általános ipari szervezeti felépítés vázlatát a mellékelt túloldali ábra mutatja. Az ipar megszervezésének és vezetésének irányító és igazgató ereje a munkásosztály pártja, A pártszervezet szoros kapcsolatot tart a dolgozókkal a tömegszervezeteken keresztül. Igen nagy feladatok hárulnak a tömegszervezetek közül a szakszervezetre, amely mozgósítja a tömegeket a termelés növelésére, neveli azokat a marxizmus—leninizmus szellemében. Szerepe van a kulturális és jóléti ügyek intézésében, a betegbiztosítás, bérbesorolás és segélyezés ügyeiben. Szervezi az üzemi termelési értekezleteket. Ezeket a feladatokat a szakszervezet az üzemi bizottságon keresztül hajtja végre.

6 5 Az üzemi levéltárak iránti érdeklődés növekedésére vö.: Bőmért Gottfried: Az üzemi levéltári anyag felhasználásának előfeltételei. Levéltári Híradó, IV. évf. 3—4. sz. Levéltárak Országos Központja, Budapest, 1954. 136. old. 6 A párt és a tömegszervezetek szerepére 1. Sz. E. Kamenyicer: i. m. 111— 115. old. Az iparvállalat szervezeti vázlatába a pártot, az üzemi bizottságot és az egyéb tömegszervezeteket, jólehet ezek is irattermelő szervek, nem vettük fel, irataikkal sem foglalkozunk. Az üzemi bizottság iratkezeléséről annyit jegyezhetünk meg, hogy levelezéseiket rendszerint iktatással tartják nyilván, jegyzőkönyveiket időrendi sorrendben rakják le.