Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Oltvai Ferenc: Szocialista iparvállalatok szervezete és iratai / 272–285. o.

Olcvai Ferenc Szocialista iparvállalatok szervezete és iratai 273 Bármilyen szerv által létrehozott iratokat akkor tudjuk megérteni, ha tisztában vagyunk az illető szervnek az adott társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális stb. formációban elfoglalt helyzetével. A vállalatok iratait kellőleg értékeljük, ha világos előttünk, hogy azt a termelés folyamatában a vállalat melyik üzemrésze hozta létre. Az iratok képzése útjának vizsgálata során nem bocsátkozhatunk részletekbe, márcsak azért sem, mert minden egyes iparvállalat sajátossága más és más. Mielőtt az iparvállalat szervezeti felépítését tekintenénk meg, kiindulásul a termelés néhány alapvető jellegzetességére kell utalnunk, mert végül is ezek határozzák meg az iparvállalat szervezetét, termelési folyamatát és annak eredményeképp a létrejött iratokat. A szocialista iparvállalatok szervezésére, a bennük végbemenő termelési folyamat törvényszerűségére vonatkozóan nyert megállapítások a szocializmus általános fejlődési törvényeiből következnek. A vállalatoknak a népgazdaság rendszerében elfoglalt helye dönti el, hogy e törvényszerűségek miként érvényesülnek. A szocialista iparvállalatok előtt álló feladatokat és célkitűzéseket állami terv határozza meg, amely pontosan megszabja a bővített szocialista újratermelésből a vállalatra háruló feladatokat. Minden vállalat az egységes szocialista gazdaságnak egy-egy láncszeme.

2 Mióta beszélhetünk szocialista jellegű iparvállalatokról és iratkezelésről? Általában azóta, hogy a vállalatokat köztulajdonba, állami kezelésbe vettük. Ez az iparvállalatok esetén túlnyomó többségben 1948 márciusában és azt követően következett be. Az ügykezelésben már korábban jele van annak, különösen a vállalat egyik legfontosabb iratcsoportjában, a könyvelési anyagban, hogy döntő változás állott be. Iparvállalatok vonalán az elmaradt számvitelnek új alapokra helyezésére és a számviteli rendszerek terén fennállott anarchia megszüntetésére, — a számlakeret egységes alkalmazásával, már 1946-ban sor került.

3 A szocialista vállalat működését és célját összefoglalóan így jellemezhetjük: •a vállalat a szocialista termelési rendnek az a legkisebb önálló jogú személyiséggel rendelkező egysége, amelynek önálló terve van, amely terv a népgazdasági terv része, élén az egész vállalat munkájáért felelős igazgató (vállalatvezető) áll, a terv végrehajtásához szükséges álló- és forgóeszközökkel rendelkezik, amelyeket mérleg formájában mutat ki, önálló mérleg- és eredmény számlája van. önálló elszámolásban működik és a Magyar Nemzeti Banknál egyszámlája van, valamennyi dolgozója érdekelt a terv teljesítésében, ül. túlteljesítésében. A szocialista vállalatokból tevődik össze a szocialista termelési szervezet egész rendszere.* A szocializmus korának iparvállalatai a termelés folyamatában a legfontosabb helyet foglalják el. Következésképp iratanyaguk a legmegbecsültebbek közé tartozik. 2 Sz. E. Kamenyicer: Szocialista iparvállalatok tervezése és szervezése. Budapest, Tervgazdasági Könyvkiadó, 1952. 4. old. 3 Vö.; Varró Tibor: Népgazdasági számvitelünk tovább fejlesztése, Számvitel, II. évf. 5. sz. 1951. Május, 370—374. old. Továbbá: Iparvállalatok könyvvitele. Szerkesztette: Fogaras István, Írták: Ferencz László, Fogaras István, Háklár László, Strelisky József, Tiszai István, Budapest, Pénzügyi Kiadó, 1952. 22—29. old. 4 Számvitel, összeállították: Balkányi Lászlóné, Dr. Ferenc László, Mérlegképes Könyvelői Vizsgára Előkészítő Tanfolyam jegyzetei. A Számviteli Képesítő Bizottság Kiadványa. Év nélkül, 25. old. 18 Levéltári Közlemények