Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 259 3. A Nemzeti Bizottságok működése. 1945 június—október. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy milyen természetű feladatokkal foglalkoztak a Pest vármegyei községi Nemzeti Bizottságok június után. A mezőgazdasági munka tárgyköréből találkozunk iga-elosztással kapcsolatos elvi és gyakorlati határozatokkal, búzaőrség felállításával, igaerő biztosítására hozott szigorú határozatokkal.

1

'

30 A Termelési Bizottságok segítése és irányítása a Nemzeti Bizottságok egyik állandóan előtérben álló feladata volt.

131 A jogszabályokból láttuk, hogy ez sem tartozott már a Nemzeti Bizottságok feladatkörébe. Éppen abban rejlik a forradalmi helyzetnek és a népi szervnek a sajátossága, hogy tevékenységében nem áll meg a jogszabályok határán, hanem forradalmi Öntevékenységgel látja el feladatát. Világítsuk meg ezt a kérdést egy konkrét példával. Az Érd községi Termelési Bizottság elnöke le kíván mondani, mert nem tud megélni. A Kisgazdapárt küldöttje szerint a megyétől számára napidíj jár. Tény, hogy az kevés — folytatja —, ezért a különböző népi bizottságok csak ellenőrizzenek, 'míg az ügyvitel a községi jegyző dolga legyen. A Magyar Kommunista Párt küldöttje erre a következőket válaszoljaa Termelési Bizottság feladata az újgazdák segítése. »Szó sem lehet skartbatételről!« •Javaslatára a Nemzeti Bizottság elhatározta, hogy az elöljáróság tartozik javadalmazni a Termelési Bizottság elnökét.'

132 Ez a hang a népi demokratikus forradalom során életrehívott népi szerv hangja. Sugárzik belőle az eltökéltség és a végrehajtás elhatározottsága. Az antifeudális, agrárforradalom

lsS vívmányainak megvédésében döntő szerepe volt a községi Nemzeti Bizottságoknak. Igen értékes dokumentumanyag bizonyítja, hogy a munkás-paraszt szövetség élő eleven erő volt már 1945-ben és ennek a sajátos szövetségnek a szervezett megnyilvánulási formája éppen a Nemzeti Bizottságok nyújtotta keret volt. Itt, ebben a népi szervben és ezen keresztül harcolt a falu dolgozó népe a munkásosztály pártjával szövetségben és annak vezetésével kivívott szabadsága biztosításáért, évszázados jussáért: a földért. A közellátás igen döntő kérdésében 1945 szeptember végéig nem szabályozták a Nemzeti Bizottságok feladatkörét. A Nemzeti Bizottságok mégis a Közellátási Bia Nemzeti Bizottságokra mindaddig szükség lesz, amíg fennáll annak veszélye, hogy nem demokratikus elemek a demokratikus szabadságjogokkal visszaélve a demokráciát destruálhatnák vagy pedig megölhetnék... Most már a magyar történelemben benne van a Nemzeti Bizottságok intézménye. A következő időkben még nagyobbat, még többet kell alkotnia, még történelmibbet kell ebbe a könyvbe beírnia.*• A Nemzeti Parasztpárt képviselője arról is beszélt, hogy hiba volt »a nagy történelmi átalakulás« időszakában csökkenteni a Nemzeti Bizottságok feladatkörét. ONB jkv. uo. 130 »... amelyik lótulajdonos idézés ellenére nem jelenik meg a kitűzött időre, vagy használhatatlan kocsival jelenik meg, annak kocsija, lova azonnal elkobzandó. Ezen határozat legszigorúbb végrehajtására felkérem.« (PNB 1/1945. Gyál kg. FNB; Vö. Kocsér kg. NB 65/1945; Érd kg. NB 60/a/1945. jún. 19.; 61/a/1945., 456/ 1945. 131 Törtei kg NB 1945. szept. 24. okt. 3. jkv.; Kakucs kg. NB 1945. okt. 4. jkv.; Érd kg. NB ad 242, ad 276, 316 és 323/1945; 1945. aug. 21. jkv.; Kocsér kg. NB 65/ 1945. stfo. 132 Érd kg NB 1945. júl. 16. jkv. 133 Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása, Budapest, 1955, 228, 231. 1. 17*