Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

260 Balázs Tibor zottságok életrehívása előtt és után is igen harcosan, végrehajtő jelleggel folytak bek a közellátás munkájába.

134 . Pilis község Nemzeti Bizottságának egyik érdekes határozata rámutat arra, hogy — ha szükség volt rá —• milyen erélyes kézzel nyúlt a Nemzeti Bizottság a közellátás kérdéséhez.

135 A Pilis községi Nemzeti Bizottság, mint az államhatalom és államigazgatás legfőbb helyi szerve ragadta magához forradalmi -úton az intézkedés jogát. Felmerülhet a kérdés, nem* volt-e ez túlzás? Minden bizonnyal az volt, de erre a túlzásra is vonatkozik a Magyar Kommunista Pártnak az a tanítása, hogy: »Túlzások lehetségesek. Túlzások vannak és elkerülhetetlenek, ha új népi szervek kezdenek működni, új helyzetben, kitaposatlan utakon. A kormányhatalom feladata lenyesni ezeket a túlzásokat, országos irányelvekkel egységesíteni, közös mederbe terelni a Nemzeti Bizottságok helyes öntevékenységét. De nem a túlzásokon, hanem az öntevékenységen van a hangsúly. A fasiszta és a feudális reakció elleni harcban inkább legyenek egyes túlzások, rainl semmittevés.«

136 Az újjáépítés és a közigazgatás általános kérdéseire vonatkozóan számtalan további adat bizonyítja a Nemzeti Bizottságok forradalmi szerepét.

137 Az elmondott néhány példával jellemezni kívántuk a Pest vármegyei községi Nemzeti Bizottságoknak a helyi közigazgatás legégetőbb kérdéseiben kifejtett tevékenységét. Nyilvánvaló, hogy ez forradalmi tevékenység volt. Dolgozó parasztságunk érezte, hogy a helyi közigazgatás nem áll feladata magaslatán és ezért önte134 Kocsér kg-ben a főispáni rendeletet a Nemzeti Bizottság hajtja végre, a közellátási bizottságot a Nemzeti Bizottság és a pártok alakítják meg, a közellátási ügyek intézőjét a Nemzeti Bizottság leváltja és elhatározza: az ellátatlanok részére adógabonából kell kiutalni, a Nemzeti Bizottság ezért vállalja a felelősséget. »Az Elöljáróság utasittatik.« (Kocsér kg. NB 50/1945. aug. 11., 56/1945. okt. 6., 60/1945. okt. 12. jkv.-ek.) Érd kg-ben bizottságot küldenek ki az elöljárósághoz a fa és vasügyek kivizsgálására. (Érd kg. 1945. szept. 3. jkv.) Az ONB őszi mezőgazdasági munkára való felhívásával kapcsolatban Kocsér községben »utasítja a Nemzeti Bizottság a községi elöljáróságot és a Termelési Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az utakat és ne forduljon elő igaelvonás«. {Kocsér kg 65/1945, 1945. okt. 24. jkv.) »Állnak a malmok« panaszolják Érden, ezért nincs közellátási liszt. A helyi NB határozata vizsgálatot rendel "el a malmok ellen, ha ».., szabotál, le kell foglalni«. (Érd kg. NB 1945. aug. 27. jkv. Vö. PNB ad 594/1945) 135 A feketézés kérdését tárgyalva a Nemzeti Bizottság elnöke kijelenti, hogy: »... ha pedig rendelet nem szabályozza, akkor a Bizottságnak kell a megoldást, a helyes utat megtalálni.« A Nemzeti Bizottság a következő határozatot hozta: »... attól a gazdától, illetve termelőtől, aki a gabona beszolgáltatásnak három napon belül nem tesz eleget, a legkedvesebb jószága lesz elkobozva. Elrendeli ezért a Bizottság a határozat közhírrétételét.« (Pilis kg. 1945. szept. 1. jkv. (Az én kiemelésem. B. T.) . 136 Pld. Révai József: Kellenek-e a Nemzeti Bizottságok és mire? Néplap. 1945 jan. 10. Id. Dokumentumkötet 361. 1. (Kiemelés tőlem. B. T.) 137 Pld. Fülöpszállás és Piliscsaba községben a gazdátlan malmok üzemeltetése (PNB 465/1945; és 1265/1945); vagy Érden az újjáépítés közvetlen irányítása (Érd kg. NB 1945. aug. 27. jkv., ad 268/1945). Törtei községben a Nemzeti Bizottság a rendőrség szervezésével foglalkozott (Törtei kg. NB 1945. jún. 12.); Foktő községben a rendőrség parancsnokát »a Nemzeti Bizottság megbízta, ül. kinevezte« (PNB 1/1945); Érd községben kifogásolták, hogy a járási adófelszólamlási bizottságban a tagok mind vagyonos emberek. Elhatározták, hogy egy tagot beküldenek. (Érd kg. NB ad 268/1945); községközti relációban figyelemre méltó, hogy Tárnok és Sóskút községek elöljáróságai közigazgatási természetű kérésükkel nem az elöljárósághoz, hanem a Nemzeti Bizottságokhoz fordulnak. (Érd kg. NB ad 348/1945, 1945. szept. 13.). stb. stb.