Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 251 Vácott például a Nemzeti Bizottság ülésein a polgármester és a rendőrkapitány legtöbbször jelen volt. A Nemzeti Bizottság határozott a leglényegesebb politikai, gazdasági, rendészeti, népbírósági stb. kérdésekben.

87 A rendőrség mégsem tekinthető — ebben a korai időszakban sem — a Nemzeti Bizottságtól függő szervnek. A Nemzeti Bizottság határozatainak végrehajtása, a rendőrkapitány beszámoltatása a Nemzeti Bizottság kivívott politikai súlyának, helyi államhatalmi és államigazgatási szerepének volt a következménye. Ha azonban a Nemzeti Bizottság, vagy azon belül valamelyik tag politikailag helytelen irányban akarta befolyásolni a rendőrség munkáját, akkor a .rendőrkapitány már nem engedett.

88 Cegléd városában más volt a helyzet. Itt a Nemzeti Bizottság inkább csak politikai testület volt, a közigazgatás közvetlen intézésébe nem folyt bele. A termelés, a közigazgatás, a rendészet egyes kérdéseit a városi tanács ülésein és a szakbizottságokban intézték. A szakbizottságok fontosabb határozatait utóbb a Nemzeti Bizottság jóváhagyta. Pl. ármegállapítások, ház-, helyiség-, telekigénylések stb.

89 A Nemzeti Bizottság tevékenységének nagyobb részét politikai természetű ügyek tették ki. Az üzemi bizottságok a Nemzeti Bizottság kezébe tették le az esküt. Egyesületek, s a helyi sajtó működési engedélyének megadása stb. jelzik ennek a tevékenységnek a körét.

90 Láthatjuk, hogy jelentős különbség mutatkozik a városi Nemzeti Bizottságok hatáskörében. A váci Nemzeti Bizottság kitűnik számottevő súlyával, a ceglédi Nemzeti Bizottság inkább súlytalanságával. A járási Nemzeti Bizottságok mind a községi, mind a városi Nemzeti Bizottságoktól eltérő sajátosságokat mutatnak. Nem is alakultak meg minden járásban

93 Ahol létrejöttek ott sem működtek rendszeresen. A községi Nemzeti Bizottságok járási Nemzeti Bizottságokhoz intézett jelentéseit és fellebbezéseit legtöbb esetben a megyei Nemzeti Bizottság válaszolta meg.

92 Amikor a járási Nemzeti Bizottságtól kértek küldötteket különböző bizottságokba, azt a megyei Nemzeti Bizottság delegálta.

93 A gödöllői járási Nemzeti Bizottsághoz kivizsgálásra leküldött panasz azért maradt elintézetlen, mert a járási Nemzeti Bizottság »-nem jött össze.-«

94 Maga a vármegye is igen keveset tudott a járási Nemzeti Bizottságokról.

95 Ezért szükséghez képest a városi Nemzeti Bizottságok látták el a Járási szerv fel87 Például a termelés megindítása, a tavaszi mezőgazdasági munka sikeres elvégzésének biztosítása, trágyahordás megszervezése, traktorok üzemanyagának biztosítása, lovak bejelentése, kereskedők készleteinek leltározása. (Vác v. NB 1945. febr. 15. és márc. 18. jkv.) A Nemzeti Bizottság gyakorolta a kinevezési jogkört, döntött a dolgozók fizetésének megállapításáról. A határozatok végrehajtására a Nemzeti Bizottság »utasítja«, vagy azzal »megbízza-« a polgármestert. (Vác v. NB 1945. márc. 1. és márc. 8. jkv.-k.) A Nemzeti Bizottság hasonló módon intézte a rendészettel kapcsolatos helyi közigazgatási kérdéseket is. A rendőrség parancsnoka állandóan beszámolt a Nemzeti Bizotság ülésein. A rendőrség igazoló bizottságait is a Nemzeti Bizottság állította össze. (Uo.) 8« vác v. NB 1945. ápr. 28. jkv. *

9 Cegléd v. NB 29/1945. márc. 21. 90 Cegléd v. NB 4/1945. febr. 8., 20/1945. márc. 7. 91 A központi járásban még 1945. okt. 30-án sem volt járási NB (PNB 1724/1945) és a kiskőrösi járásban sem volt járási NB. 92 Pilisvörösvár kg. NB 1945. ápr. 15. jkv. PNB 1255/1945. júl. 14. 93 PNB 1724/1945. 9

* PNB ad 943/1945. május 27. 95 PNB 1684/1945.