Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

252 Balázs Tibor adatát is.

96 A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság tisztában volt ezzel a helyzettel és a járási Nemzeti Bizottságok működésére súlyt nem helyezett.

97 A járási Nemzeti Bizottságok súlytalanságának okára Csizmadia Andor docens mutatott rá idézett dolgozatában. A járás csak közigazgatási és nem önkormányzati egység és ez a magyarázata "annak, hogy »... járási népi önkormányzat nélkül a Nemzeti Bizottságok nem találták meg a helyüket a megye és a község közötti szerves kapcsolat között.«

98 Valóban az volt a helyzet, hogy a helyi Nemzeti Bizottságok többé kevésbé mindenütt életképesek voltak, ahol önkormányzat volt. Viszont helyi önkormányzat nélkül létalapjuk is hiányzott. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság jellegzetessége teljesen eltér az eddig látottaktól. Itt már ügyrendi szabályzat könnyíti meg feladatunkat.

99 A Pest Vármegyei Nemzeti Bizottságnak igen nagy volt a súlya. Jelentős helyet töltött be mind a megyei önkormányzat újjáalakításában, mind a megyei közigazgatás irányításában. Ezt támasztja alá Gorzó Nándornak, Pest vármegye Nemzeti Bizottsága volt ügyvezető társelnökének közlése, (mely szerint az alispánnal megállapodtak, hogy fontosabb politikai és közigazgatási kérdéseket a Nemzeti Bizottság Hatos Tanácsával előzetesen megbeszélik és az ott kialakult álláspont szerint történik intézkedés.

100 A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság igen jelentős súlya ellenére nem képviselt olyan forradalmi erőt, mint akár a megismert községi, akár a Vác városi Nemzeti Bizottság. Ugyanakkor — szemben a Ceglédi Nemzeti Bizottsággal — igen komoly közigazgatási súlya volt. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság tevékenységében azért különbözött a községi és városi Nemzeti Bizottságoktól, mert helyzete is alapvetoleg más volt. Igaz, hogy a megye is önkormányzat volt, akár a község és a város, azonban jellegében egészen más önkormányzat. Itt hiányzott az a helyi hatóság, -amelynek közvetlen, megfogható, valóságos érdekeit az önkormányzat yédhette volna. Ez annál nagyobb jelentőségű különbség, mert itt nem csupán érdekképviseletről van szó, hanem arról, hogy a községnek, vagy a városnak lakossága érdekei megvédésére, szükségletei kielégítésére állandóan és közvetlenül tudott hatni az önkormányzatra. Mindez a megyei önkormányzatnál hiányzott. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság tevékenységét a községek felé a »jogrend« minden irányú biztosítása jellemezte. Ebből következik, hogy a megyei Nemzeti Bizottság végrehajtja az idézett jogszabályokból ráháruló feladatokat, azonban előremutatóan, öntevékenyen feladatát nem bővíti, nem válik a helyi Nemzeti Bizottságok valóságos vezetőjévé. Az igazoló bizottságok felállításával kapcsolatban viszont a megyei Nemzeti Bizottság vállalta a szervezés és előkészítés teljes munkáját. A főispánra valójában csak a pártküldöttek közötti sorshúzás feladata maradt. A megyei Nemzeti Bizott90 Cegléd v. NB 12/1945. febr. 27.; Vác v. NB 1945. okt. 25. kv. 97 PNB id. körrendelet 1/1945. t. ü. sz. 98 Csizmadia Andor id. m. 143. 1. 99 »A Nemzeti Bizottság elsősorban politikai szerv, amely minden olyan kérdés feletti határozathozatalra (a vm. th. biz. újjáalakítása után is) illetékesnek tartja magát, amelyben a legtávolabbról is politikum, tehát közérdek rejlik és pedig akár személyi, akár tárgyi, vagy gazdasági vonatkozásban.« (PNB 22/1945) 100 A vonatkozó jegyzőkönyv hiányzik.